Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Általános Konferenciájának 38. ülésszakán megrendezett aláírási ünnepségen az államtitkár elmondta, hogy Magyarországon jelenleg a közoktatás átfogó szerkezeti, tartalmi és módszertani fejlesztése zajlik. A reform célja, hogy mindenki számára elérhetővé váljon a minőségi közoktatás.

Az UNESCO fenntartható fejlődési program oktatással kapcsolatos céljaival és a keretegyezménnyel összhangban Magyarország kibővítette a kötelező iskolai előkészítő foglalkozás programot, amely az eddigi 5 éves kor helyett már 3 éves kortól elérhető - hívta fel a figyelmet Mikola István.

Az államtitkár meggyőződése, hogy a gyerekekben el kell mélyíteni azt, hogy az érettségivel nem ér véget a tanulás időszaka, hanem annak olyan életformává kell válnia, amelyet a gyerekek élveznek, mert élményjellegű számukra. A humánerőforrás jó állapota ugyanis alapfeltétele minden gazdasági fejlődésnek és jólétnek, s ebben az iskola szerepe nagyon fontos - hangsúlyozta Mikola István.

Az UNESCO Általános Konferenciája, azaz közgyűlése a szervezet legfőbb döntéshozó fóruma, amely kétévente ülésezik két héten át. A 195 tagország itt határoz a szervezet főbb programjairól, költségvetéséről, feladatai közé tartozik a Végrehajtó Tanács és a kormányközi bizottságok tagjainak megválasztása.

A plenáris ülésen délelőtt elmondott beszédében az államtitkár az UNESCO támogatását kérte a Szent Márton születésének 1700. évfordulója alkalmából jövőre megrendezendő emlékévhez, valamint a 2017-re tervezett Kodály Zoltán emlékévhez a zeneszerző halálának ötvenedik évfordulója alkalmából. Reményét fejezte ki, hogy jövőre felkerülhet a szellemi örökségek listájára a Kodály-módszer.

Mikola István jelezte, hogy Magyarország elkötelezett az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és támogatja a november végén kezdődő párizsi ENSZ-klímacsúcson a jogilag kötelező érvényű nemzetközi megállapodást. Megemlítette azt is, hogy a szerdán Budapesten kezdődő Tudomány világfóruma (World Science Forum, WSF) az UNESCO támogatásával az egyik legrangosabb tudományos eseménnyé nőtte ki magát.

Mikola István az UNESCO-n belüli találkozóit követően az MTI-nek elmondta: megítélése szerint külön kellene foglalkozni az UNESCO-programok megvalósításának és finanszírozásának ellenőrzésével. Az elképzeléseket a különböző kulturális közegekben és különböző identitásokkal rendelkező, szegénységgel küzdő országok számára úgy kellene adaptálni, hogy azok ténylegesen megvalósíthatóak legyenek. Ehhez pedig álláspontja szerint a nemzetközi szervezetben dolgozóknak "sokkal jobban kellene ismerniük a világot és a kulturális szokásokat".

A migrációs válság kapcsán Mikola István kiemelte, hogy azok az országok - Irak vagy Afganisztán -, ahonnan az emberek elindultak, is aggódnak, mert ezzel a populációs integritásuk sérül.

"A migrációval ezeknek az országoknak az identitása sérül meg oly módon, hogy az lehetetlenné teszi az emberek visszatérését. A konszolidációjuk és a politikai stabilitásuk elképzelhetetlen anélkül, hogy az identitásukat meg tudják őrizni. A kultúrának ezért óriási szerepe van a vallásokból, hiedelmekből, emberi kapcsolatokból felépülő társadalmak integritása megőrzésének" - mondta Mikola István.