A Skytg24 olasz hírtelevízió elnöktotóján a nézők eddig a legtöbb szavazatot (több mint húsz százalékot) Romano Prodi volt kormányfőre, az Európai Bizottság volt elnökére adták az esélyesnek tartott tucatnyi név között. A felmérések szerint az olaszok magas elvárást támasztanak a következő államfővel szemben: legyen pártok feletti és tiszteletreméltó hazájában éppúgy, mint külföldön.

A lehetséges jelöltek között éppúgy szerepel (a nagyon is pártember) Piero Fassino és Walter Veltroni, az olasz baloldal egykori vezető politikusainak neve, mint Giuliano Amato volt kétszeres kormányfőé. Jelenleg mindhárman a Matteo Renzi miniszterelnök vezette balközép kormányerő, a Demokrata Párt (PD) politikusai.

Az Il Fatto Quotidiano című napilap szerint nem kizárt, hogy meglepetés születik, és az új köztársasági elnök nem ismert politikus lesz. Annál is inkább, mivel Matteo Renzi szeret "új neveket" bedobni a politikába, és előszeretettel jelöl nőket is a magas politikai pozíciókba. Angelino Alfano, az egyik kormánypárt, az Új Jobbközép (NCD) elnöke leszögezte, hogy politikust és nem szakértőt akar látni az elnöki székben.

Elemzők szerint Giorgio Napolitano legmegfelelőbb utódja Romano Prodi lenne. Megválasztásának azonban ellentmond, hogy a Demokrata Párt Prodi elnökjelölését már 2013-ban megbuktatta. Prodi ezen kívül "túl erős" elnök lenne az egyszemélyes politikában gondolkodó Matteo Renzi mellett, és Romano Prodit egykori politikai vetélytársa, Silvio Berlusconi, a Hajrá Olaszország (FI) jobbközép ellenzéki párt elnöke sem látná szívesen az elnöki székben. Főleg azután, hogy az adócsalásért vele szembeni 2012-es ítéletig még Berlusconi pályázott a köztársasági elnöki címre.

Az 1948 óta számított 12. olasz köztársasági elnököt a római parlament felső- és alsóházának közös ülésén választják meg, amelyen a 315 szenátoron és a 630 képviselőn túl a 6 örökös szenátor, továbbá a 20 olasz régió 58 elektora is részt vesz. A szavazás titkos és többfordulós: az 1009 szavazó csütörtökön voksol először, majd pénteken két további szavazást tartanak. Ezen az első három fordulón kétharmados többség (673 szavazat) kell az új államfő megválasztásához. A szombatra kitűzött negyedik fordulótól elegendő az egyszerű többség (505). Giorgio Napolitanót 2006-ban a negyedik, 2013-ban a hatodik szavazáson választották meg.

A nagyobb parlamenti pártok közül a PD 446, a FI 142, az ellenzéki M5S 129, az Északi Liga 38 szenátorral és képviselővel rendelkezik. A PD soraiban közel hetven azoknak a száma, akik nem feltétlenül engedelmeskednek Matteo Renzi utasításainak. A pártok még nem közölték jelöltjeik nevét.

Matteo Renzi bejelentette, hogy csütörtökön mutatja be a Demokrata Párt jelöltjét. Az első három szavazási fordulóban a PD üres szavazólappal voksol. A negyedik fordulótól viszont - ahol már az egyszerű többség is elegendő a győzelemhez - a PD saját jelöltjére szavaz. Matteo Renzi így próbálja meg elkerülni a PD elnökjelöltjének megbuktatását. A PD-főtitkáraként Matteo Renzi az elnökjelölt személyéről Silvio Berlusconival egyeztetett. A PD-FI jelöltjét támogatja az NCD is, amely kezdetben szintén üres lappal szavaz.

Matteo Renzi hangsúlyozta, hogy számításai szerint szombatra meglesz az új államfő. A megválasztott elnök a parlamentben esküt tesz és székfoglaló beszédet tart. Mandátuma hét évre szól.

Az elnökválasztás előtt zárul le az olasz parlamentben az új olasz választási törvény megszavazása, amely többek között módosítja a hét év múlva esedékes elnökválasztás szabályait is. Erről Renzi és Berlusconi tavaly februárban paktumot kötött, amelynek része volt a Napolitano utódjáról való megállapodás is.