Az, hogy Nagy-Britannia Ukrajna egyik legnagyobb támogatója Oroszországgal szemben, már a 2022-ben indult invázió elején világos volt. Az oroszok szerint Boris Johnson akkori kormányfő torpedózta meg a két ország békeegyezményét.

A brit gyártmányú Storm Shadow rakétákkal pedig az ukránok súlyos csapásokat mértek az oroszokra a Krímben és Kelet-Ukrajna orosz ellenőrzés alatt lévő részein.

Moszkva most azért fenyegette meg súlyos következményekkel Londont, mert a Sunday Times cikke szerint többek között a brit BAE Systems fegyverkonszern Nyan drónjait is bevetette Ukrajna a néhány nappal ezelőtti masszív támadásban.

A hét elején – orosz közlés szerint – 637 drónt küldtek az orosz fővárosra. A cikk egy meg nem nevezett, de közel 1000 kilométer hatóvátolságú brit drónt említ, míg egy másik, a 240 kilométer hatótávú Nyan, ukrán területről csak a határmenti orosz városokat éri el.

A londoni orosz követség ezek után adta ki nyilatkozatát, miszerint London „szándékosan eszkalálja” a helyeztet. Ennek „elkerülhetetlenül következményei lesznek, amiért felelnie kell... minél jobban bevonja magát, annál nagyobb lesz az ár” – szólt a fenyegető üzenet.

Erre már kénytelen volt reagálni Andy Burnham brit miniszterelnök, aki hatalomra kerülése előtt arra utalt, hogy belpolitikai ügyekre akar koncentrálni. „Nagy-Britanniát nem tántorítják el a fenyegetések... országunk 100 százalékban támogatja Ukrajnát... segítünk hogy megvédje magát és ez volt az előző kormányfők álláspontja is. Nálam sem változik, nem csak napos időben vagyunk barátok”.

Moszkvában a londoni nagykövetség konkrétumokat nélkülöző fenyegetéséhez képest Szergej Mironov Duma-képviselő nem fogta vissza magát:

„a hülyéket tanítani kell és szerintem eljött az ideje, hogy megtámadjuk a nagy hatótávolságú drónok brit gyárait”.

Szerinte ezt az eddig nem tesztelt Oresnyik hiperszonikus rakétával kell megtenni.

Ahogy Mironov üzenete nem fejezi ki a hivatalos álláspontot, úgy nem fejezi ki azt a brit oldalon a BBC-ben megszólaltatott Sir Richard Shireff nyugalmazott brit tábornok sem. Ő három évig volt a NATO európai erőinek a főparancsnok-helyettese, majd megalapította a Strategia Worldwide kockázatelemző céget. 2016-ban regényt is publikált az Oroszországgal vívott jövőbeli háborúról.

Az interjúban „egy háborús bűnös vezette népirtó rezsim várható reakciójának” nevezte az orosz követség figyelmeztetését. „Lecsapnak rájuk, erre nyavajognak” – mondta.

Szerinte a háborúnak akkor lesz vége, ha legyőzik Oroszországot és a partnerek felismerik, hogy Ukrajnát nem csak a védekezésben kell segíteni. „Úgyhogy hajrá, húzzunk bele, növeljük a katonai támogatást!” – sürgette, majd mondott egy olyat, amit nyugati politikusok jobbára kerültek:

„értsük meg: Oroszország 2014 óta háborúban áll a NATO-val... kibertámadások, szabotázs, gyilkosságok útján. Minden nap ezt csinálják.

Ezt nálunk is fel kell ismerni, fel kell készülni, hogy elrettentsük őket a hagyományos háborútól, amit oly könnyen meg tudnak indítani” – mondta az egykori brit NATO-vezető.