Egyre valószínűbb, hogy az EU-tagállamok külügyminiszterei csütörtökön újabb korlátozó intézkedésekről állapodnak meg Oroszországgal és a kelet-ukrajnai szakadárokkal szemben a tavaly szeptemberi minszki megállapodás durva megsértése miatt.

Az állam- és kormányfők kedd reggel rövid nyilatkozatot adtak ki, amiben arra kérték külügyminisztereiket, hogy mérlegeljék a Mariupol ukrán város ellen január 24-én végrehajtott és közel 30 halálos áldozatot követelő rakétatámadás után kialakult helyzetet és "vegyenek fontolóra minden megfelelő lépést, különös tekintettel további korlátozó intézkedésekre, szem előtt tartva a minszki megállapodások gyors és átfogó végrehajtását".

A még egy napja sem hivatalban lévő új görög kormány azonban közölte, hogy nem adta hozzájárulását az EU28-ak nyilatkozatához, és azt a hatályos eljárásokat figyelmen kívül hagyva adták ki. Görög források szerint Alekszisz Ciprász, az ország új kormányfője telefonon tiltakozott Federica Mogherini, kül- és biztonságpolitikai főképviselőnél az eset miatt - írja a BruxInfo.

Athénnak azonban nem Mogherininél, hanem az Európai Tanács elnökénél, Donald Tusknál kellett volna inkább panaszkodnia, mivel az ő hivatala szerkesztette meg a nyilatkozat szövegét és szerezte meg hozzá telefonon a tagállami vezetők legközelebbi tanácsadóin, a serpákon keresztül a beleegyezésüket.

Tusk emberei azonban azt mondták az EUobservernek, hogy Ciprászékkal is felvették a kapcsolatot és hétfő reggelig senki nem emelt kifogást. Az Oroszországgal szemben rendkívül kritikus szöveget hétfő este véglegesítette Tusk kabinetje. Egy az EUobservenek inkognitóban nyilatkozó EU-tisztviselő ugyanakkor úgy tudta, hogy Athén megpróbálta törölni a szövegből azt a részt, ami a mariupoli rakétatámadásért Oroszországra hárította a felelősséget. Ugyanez a diplomata azt mondta, hogy Ausztria, Magyarország és Szlovákia is kísérletet tett - eredménytelenül - a kommüniké felvizezésére.

Felvetődött, hogy a történtek után a szöveg alatt lábjegyzetben jelezzék Athén különvéleményét, így a nyilatkozatot csak az EU27-ek jegyeznék.

Alekszisz Ciprász már hétfő reggel feltűnést és rosszallást váltott ki Brüsszelben azzal, hogy legelőször az athéni orosz nagykövettel találkozott. Az EU-nál némi idegesség érezhető amiatt, hogy az új görög kormány oroszbarát pózt vesz fel és ezzel veszélyeztetni fogja az EU egységét.

Egy BruxInfónak nyilatkozó EU-tisztviselő úgy vélte, hogy a tagállamok újabb gazdasági szankciók helyett további neveket tesznek majd fel arra a feketelistára, amelyen szereplő személyek és cégek európai bankokban nyitott bankszámláit és más vagyontárgyait (például ingatlanokat) befagyasztják, és az illetőkkel szemben beutazási tilalmat vezetnek be.

A lapunknak nyilatkozó forrás szerint a témának szentelt nagyköveti ülésen a tagállamok körülbelül háromnegyede támogatta a további szankciókat, míg a többiek vagy nem szólaltak meg, vagy mint Ciprus, az újabb büntetőintézkedések ellen szólaltak fel.

Walter Steinmeier német külügyminiszter ugyanakkor a Reutersnek adott nyilatkozatában azt mondta, hogy amennyiben nem romlik tovább a helyzet, nem biztos, hogy szükség van újabb szankciókra.

A nyilatkozatnak nyomatékot ad az állam- és kormányfők rövid közleménye, amelyben aggodalmuknak adnak hangot a romló biztonsági és humanitárius helyzet miatt, elítélik Mariupol ukrán város polgári halálos áldozatokat követelő lövetését, és újabb bizonyítékot látnak arra, hogy Oroszország folytatólagos és növekvő mértékű támogatást nyújt a szeparatistáknak, "ami aláhúzza Oroszország felelősségét". "Arra sürgetjük Oroszországot, hogy ítélje el a szakadárok akcióit és hajtsa végre a minszki megállapodásokat" - fogalmaz a közlemény, amely emlékeztet az Európai Tanács december 18-i nyilatkozatára, amelyben szükség esetén késznek mondta magát újabb lépések megtételére".

Brüsszeli feltételezések szerint a Mariupol elleni támadással a szakadároknak és Moszkvának kettős szándéka lehetett. Egyfelől elterelni a figyelmet egy másik katonai akcióról, amit a Luhanszkot és Donyeckkel összekötő vasútvonal fölötti ellenőrzés megszerzéséért indítottak a szakadárok. Másfelől a támadással jelzést kívántak küldeni arról, hogy bármikor készek és képesek egy korlátlan háború megindítására.

Az S&P amerikai hitelminősítő közben hétfőn bóvli kategóriába helyezte az orosz állampapírokat, a kőolaj zuhanó árával, az Oroszországot várhatóan sújtó újabb nyugati szankciókkal és az "orosz gazdaság félrekezelésével" indokolva a döntést.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig azzal vádolta meg a nyugati országok egy csoportját, hogy vért és újabb szankciókat akarnak látni.