Infostart.hu
eur:
367.66
usd:
328.15
bux:
141127.15
2026. október 5. hétfő Aurél

Uniós tanulmány: az Erasmus csereprogramban való részvétel javítja az elhelyezkedési esélyeket

Az Erasmus oktatási-képzési csereprogram révén külföldi tapasztalatokat szerzett frissdiplomások jóval előnyösebb helyzetből indulnak a munkaerőpiacon - állapította meg hétfőn közzétett átfogó hatástanulmányában az Európai Bizottság.

A 80 ezer hallgató, illetve vállalkozás válaszainak független szakértők által elvégzett feldolgozása alapján készített tanulmány szerint azok körében, akik éltek az Erasmus kínálta lehetőségekkel, 50 százalékkal alacsonyabb a tartósan munkanélküliek száma, mint a kizárólag hazai képzésben részt vevők esetében. Egy másik adat arról tanúskodik, hogy a tanulmányok elvégzése után öt évvel az Erasmus-tapasztalatokkal rendelkezők közt 23 százalékkal kevesebb a munkanélküli.

A megkérdezett munkáltatók 92 százaléka nagyra értékeli az új alkalmazottak felvételénél az olyan személyiségjegyeket, amelyeket az Erasmus program kifejezetten erősít, mint például a tolerancia, az önbizalom, a problémamegoldó készség, a kíváncsiság, a saját erősségek és gyenge pontok ismerete, valamint a határozottság. A programban való részvétel előtti és utáni összehasonlító vizsgálatok azt mutatják, hogy az Erasmus-ösztöndíjasoknál már az utazás előtt magasabb értékeket mértek a fenti személyiségjegyek vonatkozásában, a csereprogramot követően pedig ezek az értékek átlagosan 42 százalékkal meghaladták a többi hallgatónál mért értékeket.

Az Erasmus-ösztöndíjasok tanulmányaik folytatása mellett szakmai gyakorlatukat is eltölthetik külföldön. Aki él ezzel a lehetőséggel, szakmájában is gyorsabb előmenetelre számíthat: a munkáltatók 64 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi gyakorlattal rendelkező munkatársak nagyobb felelősséggel járó feladatokat kapnak.

A jobb karrierlehetőségek mellett a program jóvoltából tágul az ösztöndíjasok látóköre, és szociális kapcsolataik is bővülnek. Az Erasmus-hallgatók 40 százaléka tanulmányainak elvégzése után legalább egyszer tartózkodási országot váltott vagy munkát vállalt külföldön. Közülük mintegy kétszer annyian próbáltak szerencsét külföldön, mint azok, akik csak a hazai képzésben vettek részt.

Az egykori Erasmus-ösztöndíjasok nagyobb valószínűséggel választanak külföldi párt maguknak: a volt Erasmus-diákok 33 százalékának van külföldi társa, míg a tanulmányaikat otthon végzők esetében ez az arány 13 százalék. Az Erasmus-diákok 27 százaléka köt hosszú távú párkapcsolatot a csereprogram alatt. Az Európai Bizottság becslései szerint - ebből az adatból kiindulva - 1987 óta mintegy egymillió gyermek született Erasmus-ösztöndíjasok kapcsolatából.

Az új, Erasmus+ néven emlegetett, kibővített csereprogram révén 2014 és 2020 között 4 millióan részesülhetnek uniós ösztöndíjban.

Címlapról ajánljuk
Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Az optogenetika kidolgozásáért ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A Nobel-bizottság indoklása szerint az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák megértése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel fejlesztették ki azt az új eljárást, amely lehetővé teszi az egyes idegsejtek aktivitásának be- és kikapcsolását az élő agyban. A forradalminak nevezett felfedezés lényegét Acsádi László neurobiológus, az MTA rendes tagja ismertette az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.05. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×