Infostart.hu
eur:
364.38
usd:
331.38
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön

Az ukrán krízis megváltoztathatja a világpolitikát

A jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget Moszkva általi annektálása élesen szembefordította egymással Oroszországot és a nyugati hatalmakat. Az ukrajnai válság, ha földrajzilag nem is terjed át más államok területére, mégis számos tekintetben megváltoztathatja a nemzetközi politikát, ezen lehetséges változások közül vázolt fel tízet a Reuters brit hírügynökség elemzése.

1. Meggyengült Oroszország

Oroszország befolyása legalább időlegesen csökken a nemzetközi politikában. Moszkvát gyakorlatilag kizárták a világ hét legfejlettebb gazdaságú országából és Oroszországból álló G8-as csoportból. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint a Nemzetközi Energiaügynökség felfüggesztette vele a csatlakozási tárgyalásokat, a nyugati országok pedig sorra mondják le az orosz vezetőkkel tervezett csúcstalálkozókat. Kudarcot vallott Vlagyimir Putyin orosz elnök azon terve, hogy a nemzetközi elszigeteltség enyhítésére használja fel a legnagyobb fejlődő országokat tömörítő BRICS csoportot, Kínában és Indiában ugyanis a vitatott jogállású területek (Tibet és Kasmír) miatt nem nézték jó szemmel a Krím félsziget megszállását. A szervezet sajtóközleményében elítélte a nyugati szankciókat, a Krímet vagy Ukrajnát azonban nem említették.

2. Újjáéledt NATO

Éppen amikor már úgy tűnt, hogy a szervezet az afganisztáni misszió végeztével sokat fog veszíteni a jelentőségéből, az Egyesült Államok vezette katonai szövetség léte újra értelmet nyert. A NATO fokozta a légi járőrözést a balti államokban és intenzívebbé tette hadgyakorlatait is az ukrajnai események miatt. A lengyel kormány fel akarja gyorsítani az amerikai légvédelmi rakétarendszer közép-európai telepítését. Az európai államok pedig Washington nyomására talán felülvizsgálják a védelmi költségvetések további lefaragását. Elképzelhető, hogy az orosz fenyegetés látszólagos újraéledése miatt a semleges Svédország és Finnország is szorosabb együttműködésbe kezd a NATO-val.

3. Diverzifikált energiaforrások

Európa elkezdte újratervezni az energiatérképét, hogy csökkentse az orosz kőolajtól és földgáztól való függőségét. Az Európai Unió (EU) tagállamai kitűzték a cseppfolyósított gáz fogadására alkalmas terminálokat építését, a vezetékhálózat fejlesztését, valamint a Grúzián és Törökországon átmenő déli gázvezetékek kiterjesztését. Jelenleg Oroszország biztosítja az EU olaj- és gázellátásnak mintegy harmadát, a gázszállítások 40 százaléka pedig Ukrajnán keresztül érkezik. Elképzelhető, hogy Európa a környezetvédelmi aggályok ellenére a palagáz-kitermelés beindítása és az atomenergia felfuttatása mellett fog dönteni.

4. A kínai tényező

A Moszkva és Peking közötti diplomáciai szövetség két irányban változhat: a két ország vagy újból közeledik egymáshoz egy erősebb energetikai partnerségen és új gázvezetékeken keresztül, vagy pedig elhidegül a viszony, ha Kína elhatárolja magát Putyintól, mivel úgy látja, hogy nem jár elég nagy haszonnal a szoros kapcsolat fenntartása egy gazdaságilag meggyengült és politikailag elszigetelt Oroszországgal. A kínai elnök egyelőre nyilvánosan nem foglalt állást a kérdésben.

5. Az Egyesült Államok vezető szerepe

A válság következtében a megszorítások és a fejlődő országok felemelkedése miatt megkopott amerikai vezető szerep újra megerősödött a világban. Az iraki és afganisztáni kivonulás, valamint az Ázsia felé fordulás ellenére a történtek arra kényszerítik Washingtont, hogy újból a szabad világ védelmezőjeként lépjen fel a Kelet és Nyugat közötti konfliktusban. Az európai államok félresöpörték az amerikai kémkedési botrány miatt érzett haragjukat és megerősítették a transzatlanti együttműködést. Az európai vezetők arra kérték Obamát, hogy tegye lehetővé a palagáz szállítását a kontinensre, a felek emellett abban egyeztek meg, hogy felgyorsítják az Európai Unió és az Egyesült Államok között megkötendő szabadkereskedelmi megállapodást célzó tárgyalásokat.

6. Németország vezető szerepe

Németország már korábban is az EU domináns gazdasági hatalma volt, a krízis azonban bebetonozta Berlin vezető szerepét. Angela Merkel kancellár lett a legfőbb közvetítő a felek között, a kezdeti bizonytalanság után végül ő tette lehetővé a fajsúlyosabb európai válaszlépéseket is. Szakértők szerint az orosz energiafüggőség mérséklésében is Németország játszhatja a központi szerepet.

7. Egységes Európai Unió

A közösség a külső fenyegetés hatására - legalábbis átmenetileg - egységessé vált, ez talán segíteni fogja az EU vezetői között régóta fennálló vitás kérdések megoldását is. Sokak szerint Varsó fel fogja gyorsítani az euró bevezetését, ez pedig előmozdíthatja a többi tagállam csatlakozását is az euróövezethez.

8. A Közép-Ázsiáért folyó versengés

Az emberi jogsértések ellenére Putyin mellett a nyugati hatalmak is igyekszenek megnyerni a közép-ázsiai autokrata vezetőket, és ha Oroszország meggyengül gazdaságilag, az az ő malmukra hajthatja a vizet.

9. Amerikai-orosz együttműködés

Bizonyos biztonságpolitikai együttműködés továbbra is lesz a két állam között, mivel Oroszország nem szeretne még inkább elszigetelődni a nemzetközi porondon. Ugyanakkor a feszültség fokozódása várható Szíria, Irán, Afganisztán és Észak-Korea ügyében, Moszkva például fejlett légvédelmi rendszerrel láthatja el Damaszkuszt vagy Teheránt.

10. Putyin jövője

Az orosz elnök a Krím megszerzése felett érzett nemzeti büszkeség miatt jelenleg népszerűsége csúcsán van, a bizonytalanság azonban fokozódhat, ha az üzleteik elértéktelenedése, a külföldi befektetések csökkenése és a nemzetközi szankciók miatt dühös oligarchák nyomást gyakorolnak rá. Többségük jelenleg még hűséges, a helyzet azonban megváltozhat.

Címlapról ajánljuk
Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Az Nvidia körüli botrány adott irányt múlt héten a tőzsdéken, és a rossz hangulat továbbra is kitart. Európában mérsékelt esést lehetett látni, az amerikai tőzsdéket pedig ismét az AI-részvények húzták lefelé a hétfői kereskedésben. A magyar tőzsde a napon belüli kilengések ellenére pluszban zárt, a blue chipek közül a Telekom és a Richter árfolyama is új történelmi csúcsra ment ma. Itthon az MNB holnapi kamatdöntése lesz a hét első felében a legizgalmasabb, külföldön pedig továbbra is az AI-részvényeken lesz a világ szeme, jön az Nvidia gyorsjelentése és az Anthropic IPO-ja is teszteli a piacokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×