A konzervatív napilap beszámolója szerint a tárgyalásokba bevonták az ománi uralkodót, valamint több iráni emigránst és néhány volt amerikai diplomatát is. Az egyezkedésekben kulcsszerepe volt Puneet Talwarnak, az elnök indiai származású különleges tanácsadójának, a Nemzetbiztonsági Tanács iráni, iraki és az öböl menti államok ügyében illetékes igazgatójának, valamint - még ENSZ-nagyköveti minőségében - Susan Rice nemzetbiztonsági tanácsadónak is.

A lap szerint Obama már 2009-ben, nem sokkal a hatalomra jutása után két személyes levelet is írt Ali Hamenei ajatolláhnak, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjének, s abban kifejtette, hogy az Egyesült Államok nem szorgalmaz rendszerváltást Iránban, és hogy békés úton kívánja rendezni az iráni atomprogrammal kapcsolatos vitát.

Hamenei már akkor hajlott volna az egyezkedésre, de Mahmúd Ahmadinezsád elnöknek a 2009-es, csalásokkal tarkított választások eredményeként sikerült hatalmon maradnia. Az újabb nyitány lehetőségét Róháni meglepetésszerű júniusi választási győzelme nyitotta meg.

A lap emlékeztetett rá, hogy a mostani genfi tárgyalási forduló már az ötödik alkalom, hogy Washington és Teherán képviselői szeptember óta az iráni atomprogramról egyeztetnek.

Carney: azonos az Egyesült Államok és Izrael célja

Az Egyesült Államok és Izrael célja azonos az iráni atomprogramról Genfben folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban - hangoztatta csütörtökön Jay Carney, az amerikai elnöki hivatal szóvivője.

"Nincs semmilyen nézetkülönbség Izrael és az Egyesült Államok, illetve az elnök (Barack Obama) és a miniszterelnök (Benjámin Netanjahu) között azzal a céllal kapcsolatban, hogy megakadályozzák Irán nukleáris fegyverhez jutását" - mondta Carney.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy e cél elérése érdekében továbbra is minden lehetőség nyitva áll. A Fehér Ház ezzel Netanjahu izraeli kormányfő azon kijelentésére reagált, miszerint "történelmi léptékű hiba" lenne a Teherán atomprogramjáról az 5+1 csoport (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) valamint Irán között körvonalazódó megállapodás elfogadása.

Carney elmondta, hogy csütörtökön a tárgyalások első szakaszában az iráni nukleáris tevékenyégre és az átláthatóság javítására összpontosítottak annak érdekében, hogy Teherán a tárgyalások leple alatt ne léphessen tovább a Nyugat által katonainak gyanított kutatások terén.

Carney kijelentette, hogy Iránnak a nemzetközi aggályokat csökkentő konkrét és ellenőrizhető lépéseiért cserébe az 5+1 csoport országai fontolóra vennék az iszlám köztársaságot sújtó büntetőintézkedések korlátozott, célzott és visszavonható enyhítését, amelyek azonban nem érintenék a lényegi szankciókat.

Rámutatott, hogy a szankciók széleskörű rendszere mindaddig érvényben marad, amíg nem születik egy végleges, átfogó és ellenőrizhető megállapodás. Szavai szerint ha Irán nem törekszik e cél elérésére, akkor a büntetőintézkedések mérsékelt enyhítése visszájára fordítható és komolyabb fellépés várható.

Az amerikai szenátus bankügyi bizottságának elnöke csütörtökön bejelentette, hogy hamarosan új szankciókat fog javasolni Irán ellen.