Mint mondta, erről most még csak előzetesen határoztak a tagállamok NATO-nagyköveteinek ülésén. A hivatalos döntés a jövő hét elején várható. Rasmussen közölte, hogy ezzel egyidejűleg konzultációt folytat az Egyesült Nemzetek Szervezetével, valamint a líbiai Átmeneti Nemzeti Tanáccsal.

A NATO az október 31-ig terjedő időszakban szoros figyelemmel kíséri a líbiai helyzetet, és fenntartja azt a képességét, hogy szükség esetén választ adjon a polgári lakosságot érő fenyegetésekre - tette hozzá a főtitkár.

Az atlanti szövetség március vége óta látta el az ENSZ Biztonsági Tanácsától kapott felhatalmazás alapján a líbiai küldetést, amelynek hármas célja volt. Egyfelől a polgárháború sújtotta Líbia légterében érvényesíteni kellett a repülési tilalmat, hogy legalább a levegőből ne lehessen támadni a lakosságot, másfelől be kellett tartatni a tenger felől a fegyverszállítási tilalmat, harmadrészt pedig meg kellett védeni - akár erő alkalmazásával is, de NATO-katonák szárazföldi bevetése nélkül - a harcok által fenyegetett civileket. E harmadik célfeladat alapján hajtottak végre a NATO-országok és szövetségeseik légi csapásokat a Kadhafi-erők katonai objektumai, illetve harci egységei ellen.

Ilyen légi csapást hajtottak végre csütörtökön is azon katonai járműoszlop ellen, amelyben Moammer Kadhafi tartózkodott. Azt, hogy a volt diktátor is az egyik járműben van, a NATO akkor még nem tudta. Mint pénteken az atlanti szervezet főhadiszállásán elmondták, a légi csapást az indokolta, hogy a járműveket nehézfegyverekkel látták el, ami veszélyt jelenthetett a lakosságra nézve.

Sajtótájékoztatóján Rasmussen kérdésre válaszolva azt mondta: a NATO nem tudja, hol tartózkodik Kadhafi Szeif el-Iszlám nevű fia.

A főtitkár hangsúlyozta, hogy nagyon büszke arra, amit az észak-atlanti szervezet - részben térségbeli partnereivel együtt - véghezvitt Líbia ügyében.

"Katonai erőink megakadályozták a mészárlást, és számtalan életet védtek meg. Megteremtettük a feltételeit annak, hogy a líbiai nép maga határozza meg a saját jövőjét" - jelentette ki Anders Fogh Rasmussen.

A több mint fél esztendőn át folytatott műveletek során több mint 26 ezerszer szálltak fel NATO-gépek, és ebből közel tízezer csapásmérési céllal végrehajtott repülés volt.