A március 11-ei pusztító földrengést rengeteg utórengés követte, ami törvényszerű, de az, hogy egy hónappal az első főrengés után még mindig ilyen erősségű utórengések vannak, világviszonylatban nagyon ritka - mondta Juhász Árpád annak kapcsán, hogy csütörtökön Japánban a március 11-ei 9-es erősségű pusztító földmozgás után a csütörtöki 7,1-es volt a legnagyobb utórengés.

A fő törésvonal mentén igyekeznek elhelyezkedni azok a kőzettömegek, amelyek az elmúlt hónapban exponálva voltak. A földrengések fészke nem egy pont, hanem különböző hosszúságú frontvonalakból áll, amelyeken oldódik a feszültség, de még nem biztos, hogy ezzel minden nyugalmi helyzetbe kerül - magyarázta a geológus.

Hangsúlyozta: nem egy vonalzóval meghúzott egyenes a törésvonal, hanem bütykök, kiszögellések, különböző egyenetlenségek keletkeznek rajta, amelyek utólag próbálják a legstabilabb helyzetet elfoglalni úgy, hogy lehetőleg minden egyes kőzettömeg nyugalmi állapotba kerüljön - legalábbis egy időre. Ezzel is lehet magyarázni, hogy egy-egy rengés időtartama néhány tizedmásodperctől egészen akár több perces hosszúságú is lehet.

Juhász Árpád szerint elképzelhető, hogy a következő hetekben hasonló erősségű utórengés lesz, de az is meglehet, hogy a csütörtöki volt az utolsó, amivel "kilihegte magát a föld, és hosszabb, tartósabb időszakra nyugalmi állapot áll be".