Az Európai Unió alapító országának számító Németországban az előrejelzések szerint a választópolgárok 42,5 százaléka voksolt vasárnap. Ez csak kevéssel marad el az öt évvel ezelőtti 43 százalékos részvételtől.

A szintén alapító tagállam és uniós nagyhatalomnak számító Franciaországban a választópolgárok 40 százaléka ment el voksolni - ez több mint két százalékkal marad el az öt évvel ezelőttitől.

Hollandiában a várakozásokkal ellentétben elmaradt az öt évvel ezelőttitől az érdeklődés: a választásra jogosultaknak csupán 36,5 százaléka járult az urnához. Belgiumban 91 százalékos volt a részvételi arány.

A nem egészen félmilliós lakosú Luxemburgban a 240 ezer választásra jogosult mintegy 90 százaléka adta le szavazatát. A Benelux-államban az EP-választáson való részvétel kötelező a 75 éven aluliak számára.

A régióban jók vagyunk

Míg Magyarországon 36,28, Ausztriában több mint 42 százalékos a részvételi arány, nagyjából annyi, mint 2004-ben. Magyarországon öt évvel ezelőtt a választók 38,5 százaléka voksolt. Csehországban a választásra jogosultak 25 százaléka járult az urnákhoz - 2004-ben több mint három százalékkal többen.

Romániában közel 24 százalékos volt a részvételi arány - öt évvel ezelőtt 29 százalék volt. Szlovéniában 22 százaléknál kevesebben mentek el szavazni, pedig 2004-ben még több mint 28 százalék volt a választók aránya.

Szlovákiában sem volt túl magas a részvételi arány: a választók 19,6 százaléka voksolt, de még így is két százalékkal többen, mint  2004-ben.

Málta húzza a délieket

Bár kötelező a szavazás Görögországban, a 2004-es 63,2 százalékos részvétellel szemben idén a választópolgárok "csak" 55 százaléka szavazott - a távolmaradók 45 százalékos aránya rekordnagyságúnak számít. Cipruson jelentősen visszaesett a részvételi arány: idén a szavazók közel 60, míg öt évvel ezelőtt több mint 72 százaléka szavazott az EP-választáson.

Máltán azonban a választópolgárok közel 80 százaléka ment el szavazni szombaton. A legkisebb uniós tagállamban öt évvel ezelőtt 82 százalékos volt a részvételi arány.

Bulgáriában a becslések szerint a részvételi arány 33 és 36 százalék között volt, amely meghaladja a 2007ben tartott első bulgáriai európai parlamenti választások 28,6 százalékos részvételét.

A spanyol választók 2004-hez hasonlóan most is 45 százalék körül mentek el voksolni, Portugáliában pedig 36,5 százalékos volt a részvételi arány - több mint két százalékkal magasabb, mint öt évvel ezelőtt.

Északon Litvánia a sereghajtó

Észországban 43 százalékos volt a részvételi arány, és ez nagy előrelépésnek számít 2004-hez képest, amikor is a választók mindössze 27 százaléka voksolt. Lettországban is emelkedett a szavazók aránya: öt évvel ezelőtt a választók 41, idén közel 53 százaléka nyilvánított véleményt.

Litvániában viszont az öt évvel ezelőtti 48 százalékos részvételtől alaposan elmarad az idei, hiszen most csak 16 választásra jogosult szavazott.

Finnországban a 2004-es EP-választáshoz hasonlóan 40 százalék körüli a részvételi arány, amely azonban Dániában az öt évvel ezelőtti 48-ról 2009-ben 62,5 százalékra nőtt. Svédországban 35 százalékos a részvételi arány - több  mint két százalékkal kevesebb, mint öt évvel ezelőtt.