Rendkívüli csúcsot hívtak össze az Európai Unió vezetői az Egyesült Államok grönlandi tervei miatt. Donald Trump elnök viszont némileg visszakozott a sziget ügyében, és azt állítja, a NATO-főtitkárral megegyeztek bizonyos dolgokról.

„Tulajdonképpen politikai nyilatkozatok hangzottak el, és azért tegyük hozzá, hogy ez az összehívott uniós csúcs is csak informális, nem pedig hivatalos. Arra lehet számítani, hogy az EU vezetői megbeszélik a transzatlanti kapcsolatok jelenét és jövőjét, illetve megfogalmaznak valamiféle nyilatkozatot Grönland ügyében” – mondta az InfoRádióban Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyedem docense arra a kérdésre válaszolva, hogy okafogyottá vált-e a találkozás a fejlemények tükrében, vagy nem árt a biztonság az Unió részéről.

A szakértő hangsúlyozta: amire figyelni kell, az az, hogy milyen irányba próbál majd az Európai Unió a nyilatkozatokon keresztül, illetve a konkrét cselekedeteken keresztül elindulni: egy konfrontatív irányba, vagy inkább egy együttműködés felé? Mint mondta,

a csúcstalálkozó kimenetele a nyilatkozattételen túl akár az is lehet, hogy az Európai Bizottságot felhatalmazzák esetleges további politikai lépések megtételére, amelyek az USA számára is irányadók lehetnek, ha mégis meggondolná magát Grönland jövőjével kapcsolatban.

Gálik Zoltán leszögezte: Grönland nem tekinthető közvetlenül az EU területének, és vélhetően részben pont erről is fog szólni a nyilatkozat, hogy a sziget a Dán Királyság fennhatósága alatt áll, és a közöttük lévő területi integritás nagyon fontos kérdés. Dánia 1984-ben tartott egy népszavazást a szigetországban, aminek eredményeképpen az elhagyta az európai közösséget, így Dániának nem képezi szerves részét, a külpolitikájáért viszont felelős. Ebben a kérdésben az Európai Unió nyilatkozhat, az ügy pedig valószínűleg sokáig el fog húzódni.

Donald Trump is azt nyilatkozta, elképzelhető valamiféle megállapodás a két ország között, például egy katonai egyezmény vagy más együttműködés formájában, de ennek a kereteit a mostani EU-s nyilatkozat fogja meghatározni – jelentette ki a Budapesti Corvinus Egyedem docense.

Arra a kérdésre, hogy volt-e már példa arra, hogy egy NATO-tagállam igényt tartott volna egy másik tagállam területére, Gálik Zoltán azt mondta, nem történt ilyen – ez egy eddig precedens nélküli súlyosságú konfliktus, és az EU-csúcs által kiadott nyilatkozat egy részének is a katonai szövetség mechanizmusáról és együttműködési rendjéről kellene szólnia. Hozzátette,

pontosan nem lehet még tudni, hogy milyen irányba fog mindez elmenni, de vélhetően egy egyensúlyt kell majd találnia a vezetőknek a NATO és az EU reakciói között.

Az egyetemi docens úgy véli, a csúcstalálkozó annak is tanúbizonysága lesz, hogy az Európai Unió képes gyorsan reagálni a felmerült problémákra. Az Európai Parlament már belengette, hogy felfüggeszti az Egyesült Államokkal 2025-ben kötött, kereskedelmi kedvezményekre vonatkozó megállapodást, illetve az EU is elindulhat az európai védelmi ipar megerősítésének irányába. A szakértő megismételte: mivel ez egy nem hivatalos találkozó, így valószínűsíthető, hogy nem hoz óriási áttörést. A védelmi ipar megerősítése is közvetetten Donald Trumpnak kedvezhet, hiszen korábban is szorgalmazta a NATO-n belül az erre szánt kiadások növelését, illetve az EU nagyobb szerepvállalását a saját védelmében.

Gálik Zoltán azt is elmondta, a konfliktus valóban közelebb hozhatja egymáshoz az Európai Uniót és az Egyesült Királyságot, hiszen a brit miniszterelnök már tavaly is új keretet hirdetett meg az EU-hoz fűződő kapcsolatokban, még ha ez nem is jelenti az államszövetségbe való visszatérést.

A közös védelempolitika, külpolitika nagyon felerősödött, új megállapodás körvonalazódik Londonnal, ami lehetőséget adhat nekik többek között a közös európai védelembe való intenzívebb bekapcsolódásra

– szögezte le a szakértő. A Budapesti Corvinus Egyedem docense rámutatott: az európai közös piac a világ legnagyobb közös piaca, és az Európai Unió kereskedelempolitikája évtizedek óta a világ egyik legerőteljesebb és legtöbb szálon futó kapcsolatrendszere. Az EU nagyon sok országnak kereskedelmi partnere, és van egy olyan gazdasági eszköze, amit még soha nem vetett be: ez az úgynevezett „gazdasági kényszer elleni uniós eszköz”, ami nagyon sok lehetőséget tartalmaz annak érdekében, hogy elterelje azon országok politikai akaratát, amik valamiért kényszerítő intézkedésekkel zsarolják az államszövetséget.

Gálik Zoltán elmondta, ez egy fokozatosan bevethető „gazdasági fegyver”, ami diplomáciai nyomással kezdődik, később tartalmaz kereskedelmi ellenlépéseket, szolgáltatások korlátozását, közbeszerzésekből való kizárást, befektetéskorlátozást, szellemi tulajdonjogok és technológiák korlátozását, pénzügyi intézkedéseket, és még sok mindent. Ezt azonban korábban még soha nem vetették be, úgyhogy nagyon súlyos politikai üzenetet hordozna, ha az Európai Unió elindulna ezen az útvonalon – jelentette ki a szakértő.