A képviselőház a helyi idő szerint szerda este tartott szavazáson 237 támogató és 170 ellenszavazattal hagyta jóvá a mentőcsomag tervezetét. A szavazás nagyjából a pártvonalak mentén történt; a javaslatra 150 republikánus és húsz demokrata honatya voksolt nemmel.

Az elfogadott törvénytervezet szerint a három autógyár - a General Motors (GM), a Ford Motor és a Chrysler - 14 milliárd dollár rövid lejáratú szövetségi hitelt kap, és Washington kinevez egy autóipari válságmenedzsert, "autócárt", aki felügyeli majd a cégek hosszú távú jövedelmezősége érdekében végrehajtandó átalakításokat. A hitelből a három cég működése tavaszig biztosított.

A három gyár közül a GM-nek és a Chryslernek azonnali dollármilliárdokra van szüksége a túléléshez, a legjobb pénzügyi helyzetben levő Ford alapvetően csak védőhálóra, készenléti hitelkeretre tart igényt.

A tervezet szerint az autógyárak 7 éves futamidejű hitelt kapnának, az első 5 évben 5, később 9 százalékos kamattal. A vállalatoknak 2009. március 31-ig kell végrehajtaniuk az átalakítást. A kormányzati válságmenedzser az áthidaló hitelek azonnali visszafizetésére kötelezheti a gyárakat, ha úgy találja, hogy február 15-ig nem történt megfelelő mértékű átszervezés, ezenkívül vétójoga van a 100 millió dollár feletti költéseknél. A kölcsönökért cserébe az amerikai kormány a hitelek 20 százalékénak megfelelő részvénycsomagot kap a vállalatokban.

A 25 legmagasabb fizetésű alkalmazott esetében letiltották a prémium vagy jutalom fizetését, nem engedélyezett a nagy végkielégítéssel történő távozás.

Joel Kaplan, a fehér házi kabinetfőnök helyettese szerdán közölte, hogy a törvényjavaslat választás elé állítja a három vezető amerikai autógyárat: vagy gyökeresen átszervezik működésüket, vagy csődbe mennek.

A republikánusok nem értenek egyet

A republikánus párti George Bush elnök és a törvényhozásban többségben lévő demokrata párti honatyák azzal érvelnek a mentőcsomag mellett, hogy az autógyárak a hitelek segítségével elkerülhetik az iparág összeomlását, amely újabb csapást mérne a megingott amerikai gazdaságra, és végül többe kerülne az adófizetőknek, mint a mentőcsomag. A republikánus párti képviselők viszont jelezték: nem értenek egyet a vállalatok szövetségi pénzből történő megmentésével, mert nem látnak garanciát azok kívánatos átszervezésére.

A mentőcsomag felsőházi jóváhagyása bizonytalannak tűnik, mert a demokraták csak szűk többségben vannak a 100 tagú szenátusban, s ez nem elegendő a törvénytervezet elfogadásához.

Joshua Bolten, a Fehér Ház kabinetfőnöke szerdán is egyeztetett republikánus szenátorokkal, akiket azonban nem tudott meggyőzni a mentőcsomag támogatásáról, makacs ellenállásba ütközött. Sok republikánus politikus azon az állásponton van, hogy az autógyárakat hagyni kellene bukni, máskülönben nem lesz alapvető átalakulás, más kormánypárti képviselők szerint az autócár pozíciója túl gyenge a tervezett átszervezés levezényléséhez. Több republikánus politikus közölte: mindent megtesz, hogy zátonyra futtassa a GM-nek és a Chryslernek az adófizetők pénzéből nyújtandó mentőcsomag tervét.

Demokrata vezetők úgy látják: ha a törvénytervezet elbukik, Henry Paulson pénzügyminiszternek nem lesz más választása, minthogy életben tartsa a GM-et és a Chryslert, legalább addig, amíg januárban megkezdi munkáját a megerősödött demokrata többségű kongresszus.