Végállomás vagy újrakezdés? A Heidelbergi Egyetem professzora szerint ez a tétje a Lisszaboni Szerződés jövőjének. Az Európai Unió alapelveit és szerkezetét megújító dokumentumot decemberben ugyan minden tagállam aláírta, de hatályba csak az után léphet, ha minden ország nemzeti parlamentje ratifikálta is.

Ezt a legtöbb állam már megtette, de Írországban, ahol minden alkotmánymódosításról referendumot kell tartani, leszavazták a szerződést.

Peter-Christian Müller-Graff az alapkérdést nem válaszolta meg, azt azonban elmondta, hogy ha a Lisszaboni Szerződés záros határidon belül nem is lépne hatályba, az még nem jelentené az Európai Unió végét, az eddigi alapszerződések révén ugyanis tovább működhetne a közösség.

A kérdés, hogy milyen hatékonyan. A professzor megjegyzi, hogy a Lisszaboni Szerződés a célokat tekintve nem különbözik a három éve leszavazott európai alkotmánytól, de számos újítást tartalmaz, egyebek mellett 27 tagúra szabná át az eredetileg 15 tagúra alakított uniós szervezeti rendszert.

Nagyfokú bizonytalanság alakulhat ki

"Éppen emiatt nem lehet kizárni, hogy a tagállamok cselekvési készsége csökkenni fog az unió iránt érzett növekvő aggodalom miatt. Nagyfokú bizonytalanság alakulhat ki, ez pedig azt eredményezheti, hogy csökken az összefogás olyan területeken, amelyeken már egyébként is komoly fegyvertény volt a megegyezés. Ilyen például a rendészeti és az igazságügyi együttműködés. Veszélybe kerülhet az ezek megerősítésére létrejött prümi szerződés is" - hangsúlyozta Müller-Graff.

A professzor hosszasan sorolta a Lisszaboni Szerződésben tervezett szervezeti újításokat, például hogy az Európai Tanácsnak is legyen elnöke. Ezzel szerinte az Európai Bizottság mellett a tanács is nemzetek feletti státuszba kerülne, ami veszélyes lehet. Ahogy veszélyes lehet az Európai Parlament létszámával kapcsolatos döntés is.

A szerződés szerint a 2009-es választások után a jelenlegi 735-ről 750-re emelkedik a képviselők száma, de mivel 2007 óta két új tagállam van, ez országonként kevesebb képviselőt jelent. A dokumentum viszont szélesebb jogkört biztosítana az EP-nek, és Müller-Graff professzor szerint több munkához több képviselő is kell.