Infostart.hu
eur:
366.56
usd:
327.2
bux:
0
2026. október 25. vasárnap Bianka, Blanka
Kajszibarackfákat melegítenek tüzekkel a fagy ellen védekezve egy Balatonvilágos közelében fekvő gyümölcsösben 2020. március 31-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

Előre fizethet az állam a károsultaknak

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosításáról szóló tervezetet.

A legfőbb cél a károsult mezőgazdasági termelők terheinek enyhítése a kárenyhítési rendszerben előlegfizetés bevezetésével, különösen a tavasszal jelentkező fagykár okozta károkra reagálva. A klímaváltozás miatt az időjárási kockázatok súlyosbodnak, így a mostani módosítás indokolttá vált, hogy gyorsabb és hatékonyabb pénzügyi támogatást nyújtsanak a károsultaknak – olvasható a jogszabálytervezetben.

A szélsőséges időjárás már az elmúlt években is jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban, ez a probléma a klímaváltozás következtében állandósulni látszik, sőt az idei évben a kilátások tovább romlottak. A tavaszi fagykárral érintett területek nagysága 2026 júniusáig meghaladta az előző évit.

A károsult mezőgazdasági termelők terheinek enyhítése érdekében meg kell teremteni a kárenyhítési rendszerből az előlegfizetés lehetőségét, ezért a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkktv.) módosítása szükséges – áll az indoklásban.

A törvénytervezet kiegészíti az Mkktv.-t egy új alcímmel, amely a kárenyhítési előleg törvényi szabályozási szintet igénylő előírásait tartalmazza, továbbá felhatalmazást ad miniszteri rendelet megalkotására a magasabb szabályozási szintet nem igénylő részletszabályok tekintetében.

A legfontosabb változtatások:

  • Bevezetésre kerül a kárenyhítési előleg intézménye, amely lehetővé teszi a károsult termelők számára, hogy a végső kárenyhítő juttatás megítélése előtt előleget kapjanak.
  • A törvény kiegészül egy új, 1/A. alcímmel, amely részletesen szabályozza az előleg igénylésének feltételeit, mértékét és eljárási rendjét.
  • Kárenyhítési előleget kizárólag azok a termelők igényelhetnek, akik a kárenyhítési évben tagjai a kockázatközösségnek, valamint saját területükön, legalább 1 hektár szőlő- vagy gyümölcsültetvényen tavaszi fagykárt szenvedtek, amit hivatalosan megállapítottak.
  • A törvény felhatalmazza a minisztert, hogy rendeletben szabályozza a kárenyhítési előleg igénylésének és kifizetésének részleteit, valamint az előleg mértékét.
  • Banki átutalás mellett online bankkártyás fizetési mód is bevezetésre kerül a pénzügyi tranzakciók során.
  • Kiegészítik a támogatási rendszert, hogy a kárenyhítési előleg is állami vagy uniós társfinanszírozású támogatásként kerüljön kezelve

– szerepel a Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium tervezetében.

A változás elsősorban a tavaszi fagykár által érintett szőlő- és gyümölcstermelő mezőgazdasági termelőket érinti.

Uniós forrásokat vonnak be

Szondi Vanda a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: mivel a tavaszi fagyok és az aszály után idén is jelentős károkra lehet számítani a mezőgazdaságban, gyors segítségre és megerősített kárenyhítésre van szükségük az érintett gazdáknak, ezért a kormányzat a közös agrárpolitikai stratégiai terv keretében rendelkezésre álló uniós forrást von be e célra.

Ezzel a 9,6 milliárdos pluszkerettel összesen 24,5 milliárd forint áll majd rendelkezésre kompenzációra, emellett ősszel kárenyhítési előleget adhatnak a gazdáknak, amennyiben ez szükséges – tette hozzá a kormányszóvivő. A tájékoztató teljes tudósítása itt olvasható.

Címlapról ajánljuk
Egyértelmű magyar kudarc Szlovákiában

Egyértelmű magyar kudarc Szlovákiában

Jelentősen, 54-ről 37-re csökkent a Magyar Szövetség megyei képviselőinek száma a szlovákiai önkormányzati választásokon a szavazatok csaknem teljes feldolgozottsága alapján. Dunaszerdahelyen a nem hivatalos részeredmények szerint Hájos Zoltán nyerheti a polgármester-választást.
inforadio
ARÉNA
2026.10.26. hétfő, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
Válaszút előtt a kontinens legnagyobb hatalma – Felkerül Donald Trump koronájára a legékesebb gyémánt?

Válaszút előtt a kontinens legnagyobb hatalma – Felkerül Donald Trump koronájára a legékesebb gyémánt?

Itt a visszavágó Lula és Bolsonaro között, egy csavarral megspékelve. Latin-Amerika legnagyobb és legnépesebb országában, Brazíliában ma tartják az elnökválasztás második fordulóját, három héttel ezelőtt ugyanis egyik jelölt sem szerezte meg a voksok több mint felét. Az október 4-i első fordulóban nem a puccskísérletért elítélt exelnök, Jair Bolsonaro, hanem a helyette induló fia, Flávio végzett az élen a brazil baloldal ikonja, a negyedik ciklusért harcba szálló Lula da Silvával szemben. A verseny rendkívül kiélezett, a megosztó kampány tétje pedig túlmutat Brazília következő négy évén vagy a Bolsonaro klán dinasztiaépítési vágyán: a portugálajkú óriás elhódítása számítana a Donald Trump által támogatott, felívelőben lévő latin-amerikai jobboldal ékkövének, miközben a környezetvédők a "Föld tüdeje" miatt kongatják a vészharangot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×