A Duna szempontjából nekünk mindig a vízgyűjtő terület a fontos, az Enns, a Traun folyó, az Inn folyó vízgyűjtője, illetve a Duna felső vízgyűjtő területe – emelte ki Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője az InfoRádióban, hozzátéve: itt kellene, hogy érkezzen tartósabb és jelentősebb mértékű csapadék. Olyan, ami nem csak gyorsan elszivárog, hiszen mindenhol nagyon-nagyon száraz a föld, és nagyon gyorsan beszívja ezeket az érkező, akár zivatarokból, kisebb viharokból kialakuló csapadékokat, hanem ami egy kicsit tovább tart. Áztató esőre lenne szükség, ami már milliméterekben is jól látható – magyarázta.

„De sajnos a most következő néhány napban egyelőre nem várunk még csapadékot a vízgyűjtő területen.

A hét vége felé rajzolódik ki talán egy rövidebb csapadékosabb idő” – mondta, kihangsúlyozva, hogy a vízügyes előrejelzések is erről a még le nem hullott csapadékról szólnak a következő napokban, és ezt is csak akkor lehet biztosra venni, hogy ha leesik. A hét második felében, valamikor a hétvége előtt várható az Inn folyó, illetve a Traun és az Enns folyó vízgyűjtő területén – tette hozzá Siklós Gabriella.

A Duna magyarországi szakaszán Komárom alatt mindenütt megdőlt már a valaha volt legkisebb vízállás, és új rekordok születnek.

„Ami még szerintem nagyon fontos, hogy beszéljünk róla:az interneten elképesztő sok helyen lehet olvasni, hogy Ausztria és Szlovákia visszatartanak vizet. Ez nem igaz. Egyik ország sem tart vissza a duzzasztóművekkel a Duna jelenlegi vízhozamából többletvizet. Ez úgy működik, hogy a vízlépcsők segítségével a korábbi bővebb vízzel, amikor több víz volt, az abban az időszakban betározott vízkészletekkel gazdálkodnak most is, és a Duna jelenlegi természetes vízhozamát – ami nagyon kevés mindenhol: az átlagos augusztusinak körülbelül a harmada –, átfolyó üzemmódban továbbengedik. De ez a mennyiség minden eddiginél kevesebb. Tehát nem fognak vissza vizet, átfolyik rajtuk az érkező víz” – nyomatékosította. A szakértő hozzátette, „csak hogy mindenki értse”:

az elmúlt 30 év budapesti átlag vízhozama a Dunán 2100 köbméter volt másodpercenként, jelenleg viszont 700-720 köbmétert hoz hosszú ideje másodpercenként a Duna.

Ekkora a vízhozam-különbség – mondta Siklós Gabriella, hangsúlyozva: azok a fotók, amelyek az osztrák, szlovák szakaszon készülnek, egyszerűen korábban betározott vízkészletekből vannak. Valóban látványos, hogy ott több a víz, de nem fognak vissza vizet, tehát átfolynak a vízerőműveken, a duzzasztókon ezek a kicsi mennyiségek – ismételte meg.

Mint mondta, az egy nagyon összetett kérdés, hogy a vízlépcsők, duzzasztók segíthetnek-e ilyenkor bármennyire is a vízszint megtartásában, de „mi most nyilvánvalóan elsősorban arra figyelünk, hogy az előrejelzések alapján biztosan meg tudjuk mondani, hogy mikor változnak egy kicsit a vízállások. Ahogy említettem, ez talán ennek a hétnek végén lesz majd biztosabban látható” – mondta el Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kántor Viola készítette.