A kérdésre, hogy hogyan kerül be a víz a budapesti vízrendszerbe, aminek a végén a lakásban a csapunk van, honnan származik ez a víz, Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója elmondta: Budapesten és a főváros környékén nagyon szerencsés helyzetben vagyunk; a Duna egy adottságként óriási mennyiségű vizet szállít le a Fekete-tenger felé, és normál esetben ez a víz hömpölyög a szemünk láttára a folyómederben, és nagyon komoly mennyiséget jelent. De sokszor esett már arról is szó, hogy

a Duna mellett van még egy „láthatatlan folyó” is.

A Dunának van egy óriási kavicságya, egy sokszor 40-50-60 méter mély kavicsréteg, amit a folyó gyakorlatilag lehordott az Alpokból, és itt szépen lerakta. A folyó ebből építette a Szigetközt, a Csallóközt, a fővárosnál a Szentendrei-szigetet, Margitszigetet, a Csepel-szigetet, és délre a Mohács-szigetet, és így tovább. Tehát a Duna alapvetően egy nagy kavicsmederben folyik, és amikor apad a víz,

amikor egészen „kicsi” a Duna, a kavicsmeder akkor is dolgozik, akkor is szállítja a vizet, gyakorlatilag a Dunával összemérhető mennyiségű víz áramlik folyamatosan mélyen a talajban, vele párhuzamosan.

„Mi ezt a réteget, tehát a Duna alatt lévő láthatatlan folyót csapoljuk, ezt parti szűrésű vízbázisnak hívjuk” – fogalmazot a szakember, jelezve: ennek óriási a biztonsága, mert a látható szint alatt jóval mélyebben helyezkedik el, vagyis vannak még tartalékok, ahonnan tudunk kivenni vizet.

Másrészt egy óriási tározott térfogatot is jelent ez a kavicságy – folytatta a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója. Sok köbkilométernyi kavicságyról van szó, amiben óriási mennyiségű víz van még eltározva. „Ezeket a tartalékokat kell most használnunk, amikor már nem látjuk magában a Dunában a vízszintet. Ezért mondjuk azt, hogy a főváros vízellátása komoly tartalékokkal rendelkezik” – hangsúlyozta a szakember.

Hozzátette: azt is látni kell, hogy ez a vízadó réteg nem egységes, tehát az egyes részein nem lehet a szükséges mélységbe fúrni, más részein pedig nem akkorák a kavicsszemek, hogy használni lehessen. Ebből a szempontból tehát

nem egységes és általános a biztonság az egyes vízszolgáltatók területén,

amit meg tudnak valósítani a kiépített víztermelő rendszerekkel. „Sajnos ezt a különbséget látjuk most: azokon a termelőterületeken, ahol ez a biztonság nincs meg, ott már akadnak gondok a vízellátással, mert a jelenlegi vízszinteknél akár 20-30-40-50 százalékos kapacitáscsökkenés is felléphet egyes helyeken. Több társszolgáltató is panaszkodik, hogy már nem tudja kielégíteni az igényeket egyrészt az igények növekedése, másrészt a kapacitások csökkenése miatt” – fogalmazott.

Mint mondta, a másik oldalon ennek a rétegnek van egy olyan velejárója is, ami a rejtett rétegekből fakadó bizonytalanság, ami a vízminőségi kérdés, ami ugyanúgy romlik, mint ahogy romlik a kutakban. „Akkor le kell állítani, vissza kell venni és így tovább. Tehát ilyenkor, alacsony vízállásnál még ez is terheli ezeket a rendszereket” – mondta el Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette, a teljes beszélgetést megnézheti, meghallgathatja alább.