Magyarország Alaptörvényét július derekán az új parlamenti kétharmad már kétszer módosította, a július 19-én hatályba lépett módosítás már a tizenhetedik volt a sorban összesen.

Az alaptörvényi változással összhangban törvényi módosítások is szükségessé váltak, amelyeknek a legfőbb céljuk az Alkotmánybíróság működésének, függetlenségének és jogosítványainak helyreállítása.

A legfontosabb szabályváltozás az, hogy

• az Alkotmánybíróság elnökét maga az Alkotmánybíróság tagjai választják meg, de
• csak 3 éves időtartamra, nyilvános eljárás keretében.
• A pályázatot az eseti bizottság készíti elő, majd a teljes testület szavaz róla.

További változás, hogy a Magyar Közlönyben kell közzétenni az Alkotmánybíróság döntéseit, az erre eddig hivatott Alkotmánybíróság Határozatai című lap ezzel párhuzamosan megszűnik.

Kikerül a jogrendszerből továbbá az a szabály, amely az Országgyűlés köztársasági elnök akadályoztatására vonatkozó határozatának előzetes alkotmánybírósági vizsgálatát írta elő. Az Alkotmánybíróság teljes ülése együttes akadályoztatás esetén az életkorban legidősebb alkotmánybírót jelöli ki a testület összehívására és vezetésére, így elkerülhető a működési akadály.

Visszaáll ezen kívül az Alkotmánybíróság költségvetési önállósága, külön fejezetként, az előző évivel megegyező vagy nagyobb összeggel.

A rendeletben különös figyelmet kap az alkotmányos kontroll megerősítése és az indokolatlan jogi párhuzamosságok megszüntetése.

A Magyar Közlönyben hétfőn közzétett törvényjavaslati szöveget augusztus 4-ig lehet véleményezni, ezt követően szavaznak róla a parlamentben.