A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség által szervezett eseményen Nagy Márton kifejtette: csak úgy lehet a pénzügyeket egyensúlyban tartani, ha a gazdaság működik, ezért a gazdaságra kell költeni.

„A magyar kormány számára kiemelten fontos a hazai vállalkozások támogatása. A magyar kkv-k részben ennek eredményeként 2010 óta megötszörözték exportképességüket, termelékenységben azonban még mindig kétszeres a különbség a hazai kkv-k és a nagyvállalatok között, az utóbbiak javára” – mondta a nemzetgazdasági miniszter.

Nagy Márton hangsúlyozta: „ma a magyar kormány 6170 milliárd forintot költ gazdaságfejlesztésre. Ez a GDP több mint 6 százaléka. Ennyit soha nem költött 2010 óta, és előtte se senki gazdaságfejlesztésre”. Kiemelte, hogy ha nincsenek sokkok, nincsenek válságok, nincs energiaválság, vagy nincs a Németországban tapasztalható probléma, akkor a gazdaság helyreállítható.

„A gazdasági növekedésből pedig lesz annyi adóbevétele a költségvetésnek, hogy utána már tud költeni másra is, nemcsak a gazdaságra, hanem az egészségügyre, a kultúrára, az oktatásra vagy a védelemre. Sokan azt felejtik el, amikor gazdaságpolitikát csinálnak, úgy kezdenek először költekezni, hogy nem a gazdaságra költenek, hanem minden másra, és aztán csodálkoznak, hogy kilyukad a költségvetés” – fogalmazott

Nagy Márton arról is beszélt: neki az a hitvallása, hogy ne egy miniszter mondja meg azt, hogy hová fektessen egy vállalkozó, erről a cégeknek maguknak kell dönteniük. Azt is hangsúlyozta, a kormány a 3 százalékos kamattal elérhető Széchenyi Kártya Program hiteleivel, pénzzel és kedvező kamatozással igyekszik aktivitást generálni a gazdaságban.

„Lehet azt mondani, hogy ez még mindig, majd mindig 3 százalék lesz és rendelkezésre áll, de – bocsánat, hogy ezt mondom – addig áll rendelkezésre, amíg ez a kormány van. Mert egy másik kormány azt fogja mondani, hogy ezt a 330 milliárdot én akkor máshová költöm. És akkor nem lesz Széchenyi-kártya, vagy nem ilyen kamaton lesz Széchenyi-kártya” – jelentette ki a tárcavezető.

A kabinet a közelmúltban külön turisztikai bankot hozott létre, több ezer milliárd forintot helyeznek ki a Demján Sándor Program keretében, 900 milliárd forintos keretösszeggel futnak az EXIM Magyarország exportösztönző hitelei és vannak olyan uniós források is, amelyek szintén elérhetőek a cégeknek – összegezte a nemzetgazdasági miniszter.