Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Panellakások Budapesten.
Nyitókép: Méhes Tamás Dániel/Getty Images

Balogh László: kivárnak a lakásvásárlók, három zónára szakadhat a fővárosi panelpiac

Az Otthon Start Program hatására megjelenő újlakás-fejlesztések miatt több kerületben megállhat a panellakások árának emelkedése – mondta el Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője az InfoRádióban.

Január és február közepe között a lakáspiaci kereslet 24 százalékkal csökkent éves összevetésben, a panellakásoknál viszont mindössze 9,7 százalékos volt a visszaesés mértéke – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője az InfoRádióban.

A téglalakásoknál ugyanakkor 28 százalékkal csökkent a kereslet. A társasházi lakások iránt leadott érdeklődéseken belül a panelek súlya 21-24 százalékos volt, idén februárban a 23 százalékos szinthez állt közelebb ez a részarány.

Kivárás van a vevők részéről, illetve lecsengett az Otthon Start Program által generált első nagy keresleti hullám

– fogalmazott Balogh László.

A panellakások ugyanakkor válságállónak bizonyulnak. A népszerűségük egyik titka, hogy egy négyzetméterre vetítve 21 százalékkal olcsóbbak, mint egy hasonló helyen lévő és hasonló állapotú téglaépítésű ingatlan. Viszont ez a stabil kereslet „megbillenhet”, mivel Budapesten 10-15 ezer olyan lakás fejlesztése indulhat el, amely az elsőlakás-vásárlókat célozza, és az Otthon Start Program keretében kormányzati kiemelést kapott. Ezeket nem lehet majd négyzetméterenkénti másfél millió forintnál drágábban adni.

Már most is vannak olyan budapesti kerületek, ahol közel másfél millió forintos négyzetméteráron lehet panellakásokat vásárolni

– emelte ki a vezető elemző.

Hozzátette, a fővárosi panelpiacon a XI. kerület a legdrágább.

  • Újbudán átlagosan négyzetméterenként 1 millió 460 ezer forintos áron kínálják eladásra a panellakásokat,
  • a XIII. kerületben is 1,380 milliós négyzetméterár az irányadó.
  • A legolcsóbb kerület a XXIII., ahol 915 ezer forintos négyzetméterár környékén lehet panellakást vásárolni.

Így egy 50 négyzetméteres panellakás a legolcsóbb kerületekben közel 50 millióba, a legdrágább kerületekben 75 millióba is kerülhet átlagosan.

Az utóbbi már nagyon közel van ahhoz az árszinthez, ahol a kedvezőbb áron elérhető, első lakásvásárlókat célzó új lakások piacra kerülnek.

A fővárosi panelpiac így három zónára szakadhat a jövőben.

Balogh László hozzátette, ezek a kerületek az elsőlakás-vásárlókat célzó fejlesztések kiemelő rendeletei alapján kerültek meghatározásra.

  • A „legveszélyeztetettebb” zóna a tulajdonosok szempontjából a XI., a XIII. és a XIV. kerület. A négyzetméterárak itt az 1 millió 330 ezer forinttól az 1 millió 460 ezer forintos árszinttől terjednek. Gyakorlatilag ennél olcsóbban lehet majd új lakást vásárolni ugyanezekben a kerületekben.
  • A „versenyképes zónát” az átmeneti kerületek jelentik, tehát a III., a IV. és a IX. kerületek. Ezek 1,2-1,3 milliós négyzetméterárakkal rendelkeznek. Ez a 200-300 ezer forintos négyzetméterár-különbség egy 50 négyzetméteres lakásra vetítve akár 10-15 millió forintos árelőnyt is biztosíthat a panelek számára – hangsúlyozta Balogh László.
  • A paneltulajdonosok szempontjából a X., a XV., a XVIII. és a XIX. kerület a „legbiztonságosabb zóna”, mivel a panellakások négyzetméterára ezekben a kerületekben 1,050 millió forint és 1,150 millió forint között mozog. Ez jelentősen alulmarad az újépítésű ingatlanok által jelentette üvegplafonnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×