Infostart.hu
eur:
389.26
usd:
335.68
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Motor Oil Splashes At The Old Newspapers Background
Nyitókép: Elena Popova/Getty Images

Korányi G. Tamás: óriási projektbe kezd a Mol Kurdisztánban

A Mol részvételével megkezdődött a Pearl Petroleum 1,1 milliárd dolláros gázbővítési projektje keretében az iraki Kurdisztán régióban található Khor Mor létesítményben a gáz kereskedelmi értékesítése.

Megindult a kereskedelmi értékesítés, de ez nem csak a Mol érdeme; a magyar vállalatnak 10 százalékos részesedése van a Dana Gas és a Crescent Petroleum által közösen működtetett Pearl Petroleum konzorciumban, a kurdisztáni Khor Mor gázlelőhelyben – mondta az InfoRádióban Korányi G. Tamás.

A tőzsdei szakértő elmondása szerint ugyan több cég működteti a projektet, a Mol 10 százaléka nem elhanyagolható, mert az összességében 1,1 milliárd dolláros beruházás tizedét is a Mol fizette, 50 százalékkal növelve a mező kapacitását. Mindez óriási, napi 250 millió köbméter gáz, vagyis maga a növekmény 48 ezer hordó olajjal egyenértékű, amiből a Mol napi termelési kapacitása 105-110 ezer hordó olaj – hangsúlyozta a szakértő.

A létesítmény valahol Erbil és Szulejmánija között, a hegyekben található.

A 6-7 milliós iraki Kurdisztán 80 százalékát az az erőmű látja el árammal, amely a Khor Morból kapja közvetlen vezetéken a gázt.

Itt a termelési költség igen alacsony, mivel a gázt nem kell messzire vinni – magyarázta Korányi G. Tamás, megjegyezve: mivel Kurdisztán jelentős mennyiségű olajat is exportál, fizetőképes a regionális kormány.

Tehát helyi szinten adja el, és a pénz befolyik többek között a Molhoz is – tette hozzá a tőzsdei szakértő, aki azt is elmondta, hogy a térségben stabilabb a helyzet, mint az Iraki Köztársaság egyéb területein. Nincs ugyanis terrorveszély, lényegében egy autonóm terület, azon kívül, hogy iraki dinárt használnak, illeve leginkább dollárt. A központi kormányzattal pedig viszonylag laza kapcsolataik vannak – sorolta. Mindenkinek érdeke tehát, hogy működjön az olajmező, amiből a Mol is profitál – tette hozzá Korányi G. Tamás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×