Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Motor Oil Splashes At The Old Newspapers Background
Nyitókép: Elena Popova/Getty Images

Korányi G. Tamás: óriási projektbe kezd a Mol Kurdisztánban

A Mol részvételével megkezdődött a Pearl Petroleum 1,1 milliárd dolláros gázbővítési projektje keretében az iraki Kurdisztán régióban található Khor Mor létesítményben a gáz kereskedelmi értékesítése.

Megindult a kereskedelmi értékesítés, de ez nem csak a Mol érdeme; a magyar vállalatnak 10 százalékos részesedése van a Dana Gas és a Crescent Petroleum által közösen működtetett Pearl Petroleum konzorciumban, a kurdisztáni Khor Mor gázlelőhelyben – mondta az InfoRádióban Korányi G. Tamás.

A tőzsdei szakértő elmondása szerint ugyan több cég működteti a projektet, a Mol 10 százaléka nem elhanyagolható, mert az összességében 1,1 milliárd dolláros beruházás tizedét is a Mol fizette, 50 százalékkal növelve a mező kapacitását. Mindez óriási, napi 250 millió köbméter gáz, vagyis maga a növekmény 48 ezer hordó olajjal egyenértékű, amiből a Mol napi termelési kapacitása 105-110 ezer hordó olaj – hangsúlyozta a szakértő.

A létesítmény valahol Erbil és Szulejmánija között, a hegyekben található.

A 6-7 milliós iraki Kurdisztán 80 százalékát az az erőmű látja el árammal, amely a Khor Morból kapja közvetlen vezetéken a gázt.

Itt a termelési költség igen alacsony, mivel a gázt nem kell messzire vinni – magyarázta Korányi G. Tamás, megjegyezve: mivel Kurdisztán jelentős mennyiségű olajat is exportál, fizetőképes a regionális kormány.

Tehát helyi szinten adja el, és a pénz befolyik többek között a Molhoz is – tette hozzá a tőzsdei szakértő, aki azt is elmondta, hogy a térségben stabilabb a helyzet, mint az Iraki Köztársaság egyéb területein. Nincs ugyanis terrorveszély, lényegében egy autonóm terület, azon kívül, hogy iraki dinárt használnak, illeve leginkább dollárt. A központi kormányzattal pedig viszonylag laza kapcsolataik vannak – sorolta. Mindenkinek érdeke tehát, hogy működjön az olajmező, amiből a Mol is profitál – tette hozzá Korányi G. Tamás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×