Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
gazdaság adósság tartozás
Nyitókép: Pixabay

Ön tudja-e, mekkora az államadósságunk? Sok országban nem tudják az emberek

Tizenhárom országra kiterjedő kutatást végzett az IMF, a lakosság államháztartással kapcsolatos tudásának felmérésére.

Az IMF (Nemzetközi Valutaalap) 13 országra kiterjedő felmérése szerint az emberek többsége alábecsüli saját országának államadósságát, a legtöbben adóemelésre számítanak a következő években – írta meg a Portfolio.

A 2025 szeptemberében publikált IMF-felmérés szerint a vizsgált országokban az emberek többsége nincsen tisztában kormánya adósságának nagyságával. Ez különösen igaz akkor, amikor ez az államadósság magasabb, és általában véve is a lakosság rendszerint kisebbnek hiszi az államadósságot a valóságosnál.

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy rendkívül sok vizsgált országban alábecsüli a lakosság az államadósság tényleges mértékét. Az idősebb és „anyagilag műveltebb”, tehát megtakarítással, befektetéssel rendelkező emberek általában tájékozottabbak voltak, közelebb tippeltek az államadósság valódi mértékéhez.

A rendkívül eladósodott államokban, tehát ahol a GDP-arányos államadósság meghaladja a 100 százalékot, a válaszadók a legtöbb esetben jóval kisebb államadósságra tippeltek volna az igazinál. A vizsgált országok közül Magyarországon az egyik legjobban tippelték meg az államadósság arányát.

A magyar válaszadók az adatfelvétel idejében lévő 73-74 százalékos arányhoz képest 60 százalékot becsültek.

A Magyarországra vonatkozó eredmények tekintetében látható, hogy a magyarok többsége elsősorban adóemelésre számít az államadósság csökkentése érdekében, nem pedig a kiadások visszafogására. A válaszadók 55-58 százaléka tartotta valószínűnek a magasabb adókat, míg körülbelül harmaduk gondolta, hogy a kiadások csökkenése lenne esélyes.

A politikai beállítódás alig befolyásolta a fiskális várakozásokat, erre a mintában kevés példa volt más országokból. A magukat jobboldalinak vallók 57 százaléka tartotta valószínűnek, hogy adóemelésre kerül sor a következő években, a baloldaliak körében ez 56 százalék volt. A kiadások csökkentését szintén hasonló arányban tartották valószínűnek, a jobboldaliak 36, a baloldaliak 37 százalékban.

Akik korábban megszorításokat éltek át, nagyobb arányban vélték úgy, hogy az államadósság tovább fog nőni, és hogy a jövőben ők maguk is rosszabbul fognak járni. Továbbá a kormány iránt magas bizalommal viseltetők 49 százalékos valószínűséget adtak annak, hogy a következő években adóemelésre kerül sor, a bizalmatlan csoportnál ez az arány 62 százalék volt. A kiadáscsökkentésre vonatkozó kérdés tekintetében 42, illetve 31 százalék tartotta ezt valószínűnek.

Globális szinten amikor a válaszadókat a lehetséges jövőbeli költségvetési lépésekről kérdezték,

jóval többen mondták azt, hogy az adóemelés esélyes, mint azt, hogy a kiadásokat fogják csökkenteni.

Összesítve 63 százalékuk adott 50 százalékos vagy annál nagyobb esélyt annak, hogy adóemelés lesz országukban a közeljövőben, szemben a 35 százalékos, kiadáscsökkentést váró táborral.

Azok, akik korábban megszorításokat éltek át, jóval borúlátóbbak a gazdasági kilátásokat illetően, és kevésbé bíznak az állam pénzügyi intézkedéseiben. A felmérés azt is világossá tette, hogy a legtöbben úgy érzik, végső soron ők maguk fogják megfizetni a magas államadósság árát. Akik eleve magasnak érzékelik az államadósságot, sokkal inkább számítanak adóemelésre, mint arra, hogy az állam csökkenti majd a kiadásokat.

Az utóbbi esetben azzal számolnának, hogy az adott kormány a szociális juttatásokon, és az állami beruházásokon spórolna, 58, illetve 61 százalékuk tartja ezt lehetségesnek azok közül, akik szerint lenne kiadáscsökkentés. Az adatfelvétel 2024-ben történt, ez is befolyásolhatta azt, hogy a honvédelmi kiadások visszavágását jóval kevesebben, 38 százalékuk valószínűsítette.

Címlapról ajánljuk
Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Pályafutása során először Csikós Zsóka lett az év magyar női kajakosa. Bár az idei évnek úgy vágott neki, hogy a világjátékokra akar kijutni, végül nem a maratoni számokban, hanem a rövidebb távokon halmozta az Eb- és vb-érmeket. A Szolnoki Kajak-Kenu Klub versenyzője az InfoRádióban azt mondta: korábban nem mindig értette, miért van akkora mizéria a csapathajók összeállításánál, jövőre azonban már párosban és/vagy négyesben is szerepelne.

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 25. 16:18
×
×
×
×