Infostart.hu
eur:
384.49
usd:
329.28
bux:
116560.1
2026. január 8. csütörtök Gyöngyvér
gazdaság adósság tartozás
Nyitókép: Pixabay

Ön tudja-e, mekkora az államadósságunk? Sok országban nem tudják az emberek

Tizenhárom országra kiterjedő kutatást végzett az IMF, a lakosság államháztartással kapcsolatos tudásának felmérésére.

Az IMF (Nemzetközi Valutaalap) 13 országra kiterjedő felmérése szerint az emberek többsége alábecsüli saját országának államadósságát, a legtöbben adóemelésre számítanak a következő években – írta meg a Portfolio.

A 2025 szeptemberében publikált IMF-felmérés szerint a vizsgált országokban az emberek többsége nincsen tisztában kormánya adósságának nagyságával. Ez különösen igaz akkor, amikor ez az államadósság magasabb, és általában véve is a lakosság rendszerint kisebbnek hiszi az államadósságot a valóságosnál.

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy rendkívül sok vizsgált országban alábecsüli a lakosság az államadósság tényleges mértékét. Az idősebb és „anyagilag műveltebb”, tehát megtakarítással, befektetéssel rendelkező emberek általában tájékozottabbak voltak, közelebb tippeltek az államadósság valódi mértékéhez.

A rendkívül eladósodott államokban, tehát ahol a GDP-arányos államadósság meghaladja a 100 százalékot, a válaszadók a legtöbb esetben jóval kisebb államadósságra tippeltek volna az igazinál. A vizsgált országok közül Magyarországon az egyik legjobban tippelték meg az államadósság arányát.

A magyar válaszadók az adatfelvétel idejében lévő 73-74 százalékos arányhoz képest 60 százalékot becsültek.

A Magyarországra vonatkozó eredmények tekintetében látható, hogy a magyarok többsége elsősorban adóemelésre számít az államadósság csökkentése érdekében, nem pedig a kiadások visszafogására. A válaszadók 55-58 százaléka tartotta valószínűnek a magasabb adókat, míg körülbelül harmaduk gondolta, hogy a kiadások csökkenése lenne esélyes.

A politikai beállítódás alig befolyásolta a fiskális várakozásokat, erre a mintában kevés példa volt más országokból. A magukat jobboldalinak vallók 57 százaléka tartotta valószínűnek, hogy adóemelésre kerül sor a következő években, a baloldaliak körében ez 56 százalék volt. A kiadások csökkentését szintén hasonló arányban tartották valószínűnek, a jobboldaliak 36, a baloldaliak 37 százalékban.

Akik korábban megszorításokat éltek át, nagyobb arányban vélték úgy, hogy az államadósság tovább fog nőni, és hogy a jövőben ők maguk is rosszabbul fognak járni. Továbbá a kormány iránt magas bizalommal viseltetők 49 százalékos valószínűséget adtak annak, hogy a következő években adóemelésre kerül sor, a bizalmatlan csoportnál ez az arány 62 százalék volt. A kiadáscsökkentésre vonatkozó kérdés tekintetében 42, illetve 31 százalék tartotta ezt valószínűnek.

Globális szinten amikor a válaszadókat a lehetséges jövőbeli költségvetési lépésekről kérdezték,

jóval többen mondták azt, hogy az adóemelés esélyes, mint azt, hogy a kiadásokat fogják csökkenteni.

Összesítve 63 százalékuk adott 50 százalékos vagy annál nagyobb esélyt annak, hogy adóemelés lesz országukban a közeljövőben, szemben a 35 százalékos, kiadáscsökkentést váró táborral.

Azok, akik korábban megszorításokat éltek át, jóval borúlátóbbak a gazdasági kilátásokat illetően, és kevésbé bíznak az állam pénzügyi intézkedéseiben. A felmérés azt is világossá tette, hogy a legtöbben úgy érzik, végső soron ők maguk fogják megfizetni a magas államadósság árát. Akik eleve magasnak érzékelik az államadósságot, sokkal inkább számítanak adóemelésre, mint arra, hogy az állam csökkenti majd a kiadásokat.

Az utóbbi esetben azzal számolnának, hogy az adott kormány a szociális juttatásokon, és az állami beruházásokon spórolna, 58, illetve 61 százalékuk tartja ezt lehetségesnek azok közül, akik szerint lenne kiadáscsökkentés. Az adatfelvétel 2024-ben történt, ez is befolyásolhatta azt, hogy a honvédelmi kiadások visszavágását jóval kevesebben, 38 százalékuk valószínűsítette.

Címlapról ajánljuk
Szakértő az ukrajnai békefenntartókról: Moszkva beleegyezése nélkül nem sokat érnek a biztonsági garanciák

Szakértő az ukrajnai békefenntartókról: Moszkva beleegyezése nélkül nem sokat érnek a biztonsági garanciák

A franciák és a britek 30 ezer katonát állomásoztatnának Nyugat-Ukrajnában: közös nyilatkozatban összegezte az európai tettre készek koalíciója, milyen biztonsági garanciákkal támogatnák Ukrajna biztonságát a háború lezárása után. A párizsi találkozón megállapodás született egy tűzszünet-ellenőrzési mechanizmus létrehozásról és békefenntartók küldéséről Nyugat-Ukrajnába – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton.

Szakértő: ennyi hó már a téli guminak is sok, inkább a tömegközlekedést válasszuk

A jövő héten még hidegebb lesz, ezért ehhez a lehűléshez alkalmazkodva kell kezelni a nyomást az abroncsokban, mert csak megfelelő nyomásérték alatt működik jól a gumi – mondta az InfoRádióban a Magyar Gumiabroncs Szövetség elnöke. Morenth Péter szerint nagyobb mennyiségű hó esetén már az sem vehető teljesen biztosra, hogy a téli abroncs megfelelő segítséget tud nyújtani.
Elfogyott a lendület, mínuszban zárt Amerika

Elfogyott a lendület, mínuszban zárt Amerika

Jól teljesítettek az elmúlt napokban a tőzsdék, tegnap az USA-ban rekordokat döntöttek a vezető részvényindexek, Ázsiában viszont inkább negatív mozgások voltak ma jellemzők. A befektetők a geopolitikai eseményekre figyelnek, az USA venezuelai akciója után a Trump-adminisztráció több opciót is vizsgál Grönland megszerezése érdekében - eközben pedig zajlanak a tárgyalások az ukrajnai háború lezárásáról is. A geopolitikai bizonytalanság közepette az európai indexek vegyes elmozdulásokat mutatnak, a magyar piac viszont újabb történelmi csúcsot állított be. Az USA-bana Nasdaq tudott csak nagyon enyhe pluszban zárni, a másik két index mínuszosan tért nyugovóra, megtörve ezzel az év eleje óta tartó lendületet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×