Infostart.hu
eur:
387.13
usd:
331.44
bux:
116495.28
2026. január 12. hétfő Ernő
gazdaság adósság tartozás
Nyitókép: Pixabay

Ön tudja-e, mekkora az államadósságunk? Sok országban nem tudják az emberek

Tizenhárom országra kiterjedő kutatást végzett az IMF, a lakosság államháztartással kapcsolatos tudásának felmérésére.

Az IMF (Nemzetközi Valutaalap) 13 országra kiterjedő felmérése szerint az emberek többsége alábecsüli saját országának államadósságát, a legtöbben adóemelésre számítanak a következő években – írta meg a Portfolio.

A 2025 szeptemberében publikált IMF-felmérés szerint a vizsgált országokban az emberek többsége nincsen tisztában kormánya adósságának nagyságával. Ez különösen igaz akkor, amikor ez az államadósság magasabb, és általában véve is a lakosság rendszerint kisebbnek hiszi az államadósságot a valóságosnál.

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy rendkívül sok vizsgált országban alábecsüli a lakosság az államadósság tényleges mértékét. Az idősebb és „anyagilag műveltebb”, tehát megtakarítással, befektetéssel rendelkező emberek általában tájékozottabbak voltak, közelebb tippeltek az államadósság valódi mértékéhez.

A rendkívül eladósodott államokban, tehát ahol a GDP-arányos államadósság meghaladja a 100 százalékot, a válaszadók a legtöbb esetben jóval kisebb államadósságra tippeltek volna az igazinál. A vizsgált országok közül Magyarországon az egyik legjobban tippelték meg az államadósság arányát.

A magyar válaszadók az adatfelvétel idejében lévő 73-74 százalékos arányhoz képest 60 százalékot becsültek.

A Magyarországra vonatkozó eredmények tekintetében látható, hogy a magyarok többsége elsősorban adóemelésre számít az államadósság csökkentése érdekében, nem pedig a kiadások visszafogására. A válaszadók 55-58 százaléka tartotta valószínűnek a magasabb adókat, míg körülbelül harmaduk gondolta, hogy a kiadások csökkenése lenne esélyes.

A politikai beállítódás alig befolyásolta a fiskális várakozásokat, erre a mintában kevés példa volt más országokból. A magukat jobboldalinak vallók 57 százaléka tartotta valószínűnek, hogy adóemelésre kerül sor a következő években, a baloldaliak körében ez 56 százalék volt. A kiadások csökkentését szintén hasonló arányban tartották valószínűnek, a jobboldaliak 36, a baloldaliak 37 százalékban.

Akik korábban megszorításokat éltek át, nagyobb arányban vélték úgy, hogy az államadósság tovább fog nőni, és hogy a jövőben ők maguk is rosszabbul fognak járni. Továbbá a kormány iránt magas bizalommal viseltetők 49 százalékos valószínűséget adtak annak, hogy a következő években adóemelésre kerül sor, a bizalmatlan csoportnál ez az arány 62 százalék volt. A kiadáscsökkentésre vonatkozó kérdés tekintetében 42, illetve 31 százalék tartotta ezt valószínűnek.

Globális szinten amikor a válaszadókat a lehetséges jövőbeli költségvetési lépésekről kérdezték,

jóval többen mondták azt, hogy az adóemelés esélyes, mint azt, hogy a kiadásokat fogják csökkenteni.

Összesítve 63 százalékuk adott 50 százalékos vagy annál nagyobb esélyt annak, hogy adóemelés lesz országukban a közeljövőben, szemben a 35 százalékos, kiadáscsökkentést váró táborral.

Azok, akik korábban megszorításokat éltek át, jóval borúlátóbbak a gazdasági kilátásokat illetően, és kevésbé bíznak az állam pénzügyi intézkedéseiben. A felmérés azt is világossá tette, hogy a legtöbben úgy érzik, végső soron ők maguk fogják megfizetni a magas államadósság árát. Akik eleve magasnak érzékelik az államadósságot, sokkal inkább számítanak adóemelésre, mint arra, hogy az állam csökkenti majd a kiadásokat.

Az utóbbi esetben azzal számolnának, hogy az adott kormány a szociális juttatásokon, és az állami beruházásokon spórolna, 58, illetve 61 százalékuk tartja ezt lehetségesnek azok közül, akik szerint lenne kiadáscsökkentés. Az adatfelvétel 2024-ben történt, ez is befolyásolhatta azt, hogy a honvédelmi kiadások visszavágását jóval kevesebben, 38 százalékuk valószínűsítette.

Címlapról ajánljuk
Bartal Tamás: több érvem is van a lakosság útalapú autópálya-matricája ellen

Bartal Tamás: több érvem is van a lakosság útalapú autópálya-matricája ellen

Autópálya-matricát hivatalosan nem lehet részletre vásárolni – mondta Bartal Tamás, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. igazgatóságának elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Kifejtette az álláspontját a szektorális sebességmérés bevezetéséről, valamint a lakosság használatalapú autópályadíjának lehetőségéről.

Pontos előrejelzés a rettentő ónos esőről – riasztások, térkép

A nyugat felől érkező, jobbára összefüggő frontális csapadékzónából hétfőn az esti, éjszakai órákban előbb a Dunántúlon, később már a főváros tágabb térségében, kedd hajnaltól, reggeltől pedig az északkeleti, keleti országrészben is várható csapadék.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Trump újra nekiment a Fednek, miközben egyre feszültebb a helyzet Iránban - Mi történik a piacokon?

Trump újra nekiment a Fednek, miközben egyre feszültebb a helyzet Iránban - Mi történik a piacokon?

Az elmúlt héten a geopolitikai hírekre figyeltek a befektetők, és úgy tűnik, hogy ez ezen a héten sem lesz másképp, hiszen a hetek óta tartó iráni tüntetések miatt Donald Trump állítólag katonai beavatkozást fontolgat az országban. Eközben az tőzsdékre nyomást helyez, hogy az amerikai jegybank elnöke ellen büntetjogi vizsgálat indult, amit Jerome Powell Donald Trump nyomásgyakorlásának és megfélemlítésének nevezett. Az ázsiai piacok eközben kis emelkedést mutattak, Európában pedig csak oldalaznak a tőzsdék, az USA-ban viszont érdemi hangulatromlás figyelhető meg. Itthon is mérsékelt elmozdulásokkal telik a nap, a reggeli emelkedés délutánra mérsékelt esésbe fordult a magyar tőzsdén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×