Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 19. vasárnap Emma
gazdaság adósság tartozás
Nyitókép: Pixabay

Ön tudja-e, mekkora az államadósságunk? Sok országban nem tudják az emberek

Tizenhárom országra kiterjedő kutatást végzett az IMF, a lakosság államháztartással kapcsolatos tudásának felmérésére.

Az IMF (Nemzetközi Valutaalap) 13 országra kiterjedő felmérése szerint az emberek többsége alábecsüli saját országának államadósságát, a legtöbben adóemelésre számítanak a következő években – írta meg a Portfolio.

A 2025 szeptemberében publikált IMF-felmérés szerint a vizsgált országokban az emberek többsége nincsen tisztában kormánya adósságának nagyságával. Ez különösen igaz akkor, amikor ez az államadósság magasabb, és általában véve is a lakosság rendszerint kisebbnek hiszi az államadósságot a valóságosnál.

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy rendkívül sok vizsgált országban alábecsüli a lakosság az államadósság tényleges mértékét. Az idősebb és „anyagilag műveltebb”, tehát megtakarítással, befektetéssel rendelkező emberek általában tájékozottabbak voltak, közelebb tippeltek az államadósság valódi mértékéhez.

A rendkívül eladósodott államokban, tehát ahol a GDP-arányos államadósság meghaladja a 100 százalékot, a válaszadók a legtöbb esetben jóval kisebb államadósságra tippeltek volna az igazinál. A vizsgált országok közül Magyarországon az egyik legjobban tippelték meg az államadósság arányát.

A magyar válaszadók az adatfelvétel idejében lévő 73-74 százalékos arányhoz képest 60 százalékot becsültek.

A Magyarországra vonatkozó eredmények tekintetében látható, hogy a magyarok többsége elsősorban adóemelésre számít az államadósság csökkentése érdekében, nem pedig a kiadások visszafogására. A válaszadók 55-58 százaléka tartotta valószínűnek a magasabb adókat, míg körülbelül harmaduk gondolta, hogy a kiadások csökkenése lenne esélyes.

A politikai beállítódás alig befolyásolta a fiskális várakozásokat, erre a mintában kevés példa volt más országokból. A magukat jobboldalinak vallók 57 százaléka tartotta valószínűnek, hogy adóemelésre kerül sor a következő években, a baloldaliak körében ez 56 százalék volt. A kiadások csökkentését szintén hasonló arányban tartották valószínűnek, a jobboldaliak 36, a baloldaliak 37 százalékban.

Akik korábban megszorításokat éltek át, nagyobb arányban vélték úgy, hogy az államadósság tovább fog nőni, és hogy a jövőben ők maguk is rosszabbul fognak járni. Továbbá a kormány iránt magas bizalommal viseltetők 49 százalékos valószínűséget adtak annak, hogy a következő években adóemelésre kerül sor, a bizalmatlan csoportnál ez az arány 62 százalék volt. A kiadáscsökkentésre vonatkozó kérdés tekintetében 42, illetve 31 százalék tartotta ezt valószínűnek.

Globális szinten amikor a válaszadókat a lehetséges jövőbeli költségvetési lépésekről kérdezték,

jóval többen mondták azt, hogy az adóemelés esélyes, mint azt, hogy a kiadásokat fogják csökkenteni.

Összesítve 63 százalékuk adott 50 százalékos vagy annál nagyobb esélyt annak, hogy adóemelés lesz országukban a közeljövőben, szemben a 35 százalékos, kiadáscsökkentést váró táborral.

Azok, akik korábban megszorításokat éltek át, jóval borúlátóbbak a gazdasági kilátásokat illetően, és kevésbé bíznak az állam pénzügyi intézkedéseiben. A felmérés azt is világossá tette, hogy a legtöbben úgy érzik, végső soron ők maguk fogják megfizetni a magas államadósság árát. Akik eleve magasnak érzékelik az államadósságot, sokkal inkább számítanak adóemelésre, mint arra, hogy az állam csökkenti majd a kiadásokat.

Az utóbbi esetben azzal számolnának, hogy az adott kormány a szociális juttatásokon, és az állami beruházásokon spórolna, 58, illetve 61 százalékuk tartja ezt lehetségesnek azok közül, akik szerint lenne kiadáscsökkentés. Az adatfelvétel 2024-ben történt, ez is befolyásolhatta azt, hogy a honvédelmi kiadások visszavágását jóval kevesebben, 38 százalékuk valószínűsítette.

Címlapról ajánljuk
Nincs tovább: megvan az április 12-i választás végleges eredménye

Nincs tovább: megvan az április 12-i választás végleges eredménye

Befejeződött az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksainak összeszámolása. A százszázalékos feldolgozottság alapján a Tisza Párt 141 képviselőt, a Fidesz–KDNP 52, a Mi Hazánk pedig 6 képvisleőt küldhet az Országgyűlésbe. A végeredmény végleges, de jogerőre csak később emelkedik.

Nagy a szakadék a legolcsóbb és a legdrágább települések között – ingatlanárak az agglomerációban

Az elmúlt hónapokban Budapest környékén jelentősen erősödött a kereslet a családi házak iránt, amelyek kevésbé drágultak a panel- és téglalakásokhoz képest – mondta az InfoRádióban a zenga.hu elemzési vezetője. Futó Péter ugyanakkor megjegyezte, hogy árakban és az alapterületet illetően is nagy különbségek vannak az agglomeráció keleti és nyugati része között.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Lángokban áll Oroszország egyik olajterminálja, az ukránok szerint Putyin ismét bevonhatja szövetségesét a harcokba - Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Lángokban áll Oroszország egyik olajterminálja, az ukránok szerint Putyin ismét bevonhatja szövetségesét a harcokba - Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Az elmúlt napokban felpörgött az orosz támadások intenzitása Ukrajnában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap bejelentette, hogy több partnerrel is egyeztetnek, hogy a jövőben képesek legyenek saját légvédelmi rendszer gyártására. A béketárgyalásokkal kapcsolatban felemásan nyilatkoztak a felek az elmúlt időszakban: míg Ukrajna konstruktív párbeszédet folytat az Egyesült Államokkal, addig Oroszország pénteken közölte, hogy nem kaptak egyetlen életképes javaslatot sem a krízis megoldására. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken arról számolt be, hogy az ukrán hírszerzés információi szerint Oroszország ismét megpróbálja bevonni szövetségesét, Belaruszt a háborúba. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel szombaton.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×