Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmányt készített a gasztronómia gazdasági jelentőségéről, mert a tányérra kerülő étel nem csupán kulináris élmény, hanem a globális gazdaság egyik hajtóereje is.

„A teljes élelmiszerlánc részesedése a gazdaságban meghaladja a 12 százalékot, ám ha a foglalkoztatást, a munkahelyek számát nézzük, akkor 40 százalék kapcsolódhat az élelmiszeriparhoz” – mondta az InfoRádióban Németh Viktória. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzője hozzátette, ennek a magas számnak az az oka, hogy nem csupán a közvetlenül az élelmiszer-termelésben és feldolgozásban dolgozók tartoznak ide, hanem olyan szektorok munkavállalói is, mint a vegyipar és a gépgyártás, melyek kiszolgálják az előbbieket.

A gasztronómia és az éttermi szektor 3,5 százalékot tesz ki a globális GDP-ből, ezzel összehasonlítva Magyarországon nagyságrendileg 2,2 százalékát termeli ez a terület a nemzeti összterméknek.

Foglalkoztatás tekintetében pedig körülbelül a munkahelyek 2,5 százalékát adja az élelmiszeripar – magyarázta az elemző.

Habár ez az adat alacsonynak tűnk, számszerűsítve 2600 milliárd forintot meghaladó forgalmat jelent, ami igen magas, hiszen az Európai Unió adataival összehasonlítva az látható, hogy Magyarország az éttermi fogyasztás, költés tekintetében a koronavírus-járvány előtt a ranglista nyolcadik helyén állt, azóta pedig a hatodik helyre jött föl. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy hazánkban drágák lennének az éttermi szolgáltatások európai összevetésben és a magyarok azért költenének sokat – tette hozzá Németh Viktória, alátámasztva azzal, hogy egy brit felmérés szerint a magyar éttermi árak a 27. helyen szerepelnek az európai listán.

Németh Viktória szerint az úgynevezett gasztroturizmusban annak is nagy jelentősége van, hogy egy ország gasztronómiájának milyen a híre. Mint mondta, kevés olyan nemzeti konyha van, ami megelőzi a híres európaiakat, például az olaszt vagy a franciát.

Magyarország hírnevét is kifejezetten erősíti ez a műfaj, hiszen nemzetközi viszonylatban a magyar konyhát a ranglista 20., európai szinten pedig a 10. helyre sorolják.

Az elemző szerint hazánkban is egyre erősödő műfaj a gasztroturizmus, a turisták egy része csak azért látogat Magyarországra, hogy megkóstolják a magyar ízeket akár élelmiszerek, akár borok formájában.

A fine dining műfaja kapcsán az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzője azt mondta, mivel ez az éttermi szolgáltatások egyik csúcsterméke, így az élelmiszerláncban igen szűk szegmenst képvisel, a GDP-hez való hozzájárulás töredékét teszi ki. Világszinten ez 3,4 százalék körül mozog, ami azt mutatja, hogy ugyan kicsi a szektor, viszont az úgynevezett hozzáadott értéke igen magas gazdasági összevetésben, ugyanis rendkívül komplex gazdasági ágazatról beszélünk – tette hozzá Németh Viktória.