Hernádi Zsolt megjegyezte: a pénzügyi eredmény csökkenése ellenére sikerült tartani a célkitűzéseket, miközben szinte minden üzletágban jelentős sikereket értek el.

A közép-európai régióban az elmúlt három évben csoportszinten 3,5 milliárd dollár extra adót fizetett a Mol a normál üzletmeneten felül. Ennek ellenére

a cégcsoport tavaly 355 milliárd forint nyereséget ért el, az igazgatóság a közgyűlés elé 220 milliárd forintos osztalék kifizetésére tett javaslatot

- emelte ki.

Az elnök-vezérigazgató beszámolt arról, hogy a kutatás-termelés üzletágban a régióban 12 projektből 11 volt sikeres, Pakisztánban pedig minden fúrás eredményesnek bizonyult. Azerbajdzsánban új gázmezőre bukkantak, és három stratégiai partnerrel - az azeri SOCAR, a kazah KazMunayGas és a török TPAO cégekkel - együttműködési megállapodást kötöttek.

Tájékoztatása szerint 2024-ben a petrolkémiai piacot stagnáló kereslet, magas energiaköltségek, csökkenő marzsok és tovább szigorodó környezetvédelmi szabályok sújtották. Mindeközben a világpiacon sorra jelentek meg a korszerűbb és rugalmasabb új üzemek, ami komoly kihívás elé állítja az európai szereplőket - fűzte hozzá.

A Mol folytatta tíz éve megkezdett transzformációs stratégiáját: 2024-ben megkezdte termelését az 1,3 milliárd euróból felépült poliolkomplexum Tiszaújvárosban, elindult a régió legnagyobb zöldhidrogén-üzeme Százhalombattán és folytatódott a rijekai finomító korszerűsítése, amely Horvátország legnagyobb ipari beruházása.

A szlovéniai és lengyelországi akvizícióknak köszönhetően a Mol töltőállomásainak száma elérte a 2400-at, ezzel lényegében egy európai észak-déli energiakorridort létrehozva.

Tavaly a Mol beszállt a körforgásos gazdaságba a hulladékgazdálkodás átvételével, amit sikerült új pályára állítani: az év második felében 3200 palackvisszaváltó automatát helyeztek üzembe, az utolsó negyedévben a napi visszaváltások száma elérte a 6 milliót, amit 2030-ra terveztek elérni - sorolta az elnök-vezérigazgató.

A következő tíz évben mintegy 500 milliárd forint beruházást terveznek végrehajtani a hulladékgazdálkodás területén, mondta hozzátéve, hogy ebben az üzletágban is cél a részvényesi értékteremtés, a nyereséges működés.

Hernádi Zsolt szerint a 2019 előtti időszak gazdasági logikáját el kell engedni, és a vállalatnak az "új normalitás" korszakára kell felkészülnie, amit a bizonytalanság jellemez.

A Mol-csoport híres volt arról, hogy a bizonytalanság közepette is növekedni tudott és képes volt új megoldásokat találni - fogalmazott az elnök-vezérigazgató, és reményét fejezte ki, hogy 2025-ben is így lesz.

Hangsúlyozta, hogy a gazdasági szuverenitás mellett Magyarország, mint az EU legnyitottabb és leginkább exportorientált gazdasága számára különösen fontos a versenyképesség javítása. Hozzáfűzte, hogy a magyar versenyképesség tendenciózus romlásának vannak külső okai, mint a német gazdaság gyengélkedése, és vannak belső tényezői. A versenyképesség javításában a kiszámíthatatlan és bizonytalan vámverseny és az EU zöldpolitikája sem segít. Emellett Magyarországon is sokkal kiszámíthatóbb szabályozási környezetre van szükség, ugyanis a gyorsan változó szabályozásnak direkt pénzügyi, növekedési hatása van, visszafogja a beruházásokat - mutatott rá.

Részvényesi kérdésre válaszolva elmondta: a megemelt osztalékfizetésre azért került sor, mert ebben az évben "nem látnak olyan komolyabb akvizíciót", ami miatt erre a készpénzállományra szükség lenne.

A közgyűlés az igazgatósági javaslatot elfogadva döntött 220,4 milliárd forint osztalék kifizetéséről is. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 165 forint, ezen túl a részvényeseknek 110 forint körüli rendkívüli osztalékot fizetnek részvényenként, az alap- és a rendkívüli osztalék így 275 forint részvényenként, ami 10 százalékkal haladja meg az előző évit.

A részvényesek jóváhagyták a Mol Nyrt. 2024-es anyavállalati beszámolóját 5314 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 309,0 milliárd forint tárgyévi nyereséggel. Elfogadták továbbá a vállalat konszolidált beszámolóját 8474 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 355,8 milliárd forint tárgyévi nyereséggel.

A Mol-csoport tavaly 1121,8 milliárd forint (3,1 milliárd dollár) tisztított, kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredményt (EBITDA) ért el, amely 2,2 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Az értékesítés nettó árbevétele tavaly 9178 milliárd forintra (25,1 milliárd dollár) nőtt az előző évi 8909 milliárd forint után (25,2 milliárd dollár). Az adózás előtti eredmény a 2023. évi 691,418 milliárd forintról (1,9 milliárd dollár) 543,429 milliárd forintra (1,4 milliárd dollár) esett.

A Mol részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, a papír 2936 forinton zárt szerdán. Az elmúlt egy évben a részvények legmagasabb árfolyama 3148, a legalacsonyabb 2558 forint volt.