Márciusban fékeződött a lakásdrágulás üteme és átrendeződött a lakáspiac is. Az ingatlan.com vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: éves alapon országos átlagban 10,6 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak, ami nagyjából megegyezik a februári éves drágulási ütemmel. A fővárosban pedig a februári 17-ről 18 százalékra nőtt márciusban az éves drágulás üteme. Balogh László kiemelte, hogy a havi szintű áremelkedés tempója a februári 2,4 százalékos országos szintről 1,7 százalékra csökkent a következő hónapra, Budapesten pedig lefeleződött. A fővárosban az év második hónapjában még 4,5 százalék volt a drágulás havi üteme, márciusra viszont 2,1 százalékra szelídült. A szakértő szerint ez azzal magyarázható, hogy kezd alábbhagyni a befektetők lendülete a fővárosi ingatlanpiacon. Ehhez pedig hozzájárul még az is, hogy a befektetők körében meglehetősen népszerű társasházi lakások átlagos négyzetméterára csaknem 30 százalékkal emelkedett az elmúlt egy évben, 1 millió 60 ezer forintról 1 millió 390 ezer forintra. Ehhez képest a saját célú vásárlásoknál fókuszban lévő kertes házak átlagos négyzetméterára csak 11 százalékkal emelkedett, 833 ezerről 925 ezer forintra.
Balogh László úgy fogalmazott, a lakáspiac meglehetősen „lomha”, de ha lendületbe jön, akkor nagyon nehezen veszít belőle, amit a márciusi adatok is igazolnak. Az elemző arra a következtetésre jutott, hogy
a befektetői kereslet által generált árnövekedés az év első felében lecsenghet, hacsak nem kerül képbe más befolyásoló tényező.
Ha pedig valóban bekövetkezik ez a lecsengés, onnantól kezdve már nem is annyira a budapesti lakáspiac fogja adni a magyarországi ingatlanpiac húzóerejét, hanem a lendület átterjedhet inkább a vidéki lokációkra, régiókra.
Az ingatlan.com vezető elemzője kitért arra is, hogy az Észak-Alföldön – elsősorban a debreceni helyzetkép miatt – 14 százaléknál nagyobb volt a drágulás tempója márciusban, de a Dél-Dunántúlon is majdnem 12 százalékos volt az éves drágulás üteme. Kakukktojásként a Szegedet is magában foglaló dél-alföldi régió volt az egyetlen, ahol februárról márciusra nem nőttek az árak, sőt 0,2 százalékkal csökkentek, ami stagnálásnak felel meg. Erre előzetesen is lehetett számítani, ugyanis az ingatlan.com keresleti-kínálat összesítőjéből már korábban kiderült, hogy a kereslet az előző évhez képest nem változik se pozitív, se negatív irányba. Balogh László szerint ennek részben az az oka, hogy a szegedi lakásárak elszaladtak, hiszen 750 ezer forintról 900 ezer forint körüli szintre drágultak.
„Ez már egy olyan szintet képvisel, ahonnan kezdve a vevőknek ismét erőt kell gyűjteniük ahhoz, hogy további áremelkedés lehessen”
– jegyezte meg a szakértő.
Budapesten a legtöbb kerületben már egymillió forint felett van a négyzetméterár, ugyanakkor Balogh László hozzátette, hogy azért még elérhetők olyan lakások a fővárosban, amelyek egymillió forintnál olcsóbbak egy négyzetméterre vetítve. A panellakások pedig a hasonló helyeken megtalálható, hasonló állapotú téglaépítésű lakáshoz képest 25-30 százalékkal olcsóbbak, de ezzel együtt is 800 ezer forintról 1,1 millióra nőtt a panellakások négyzetméterára egy év alatt.
Balogh László elmondta: csak három olyan kerület (XX., XXI. és XXIII. kerület) van, ahol a panellakások négyzetméterára az egymilliós lélektani határ alatt van. Mint fogalmazott, ez nem azt jelenti, hogy a panelárak a megfizethetetlenségig emelkedtek volna, mert még mindig ezek a legolcsóbb ingatlanok Budapesten. „Bár szezonális keresletcsökkenés történt tavaly márciushoz képest, ez nem számottevő. A panellakások iránti kereslet stabilnak mondható” – tette hozzá az elemző.
