Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
A 2023. október 19-i felvételen a Tesla amerikai elektromosautó-gyártó szalonjában állnak érdeklődők a Tesla Model 3 autójának malajziai bemutatóján, a Szelangor állambeli Damanszarában. A Tesla bevétele 2023. harmadik negyedévében nőtt, a nyeresége azonban csökkent amiatt, hogy az árcsökkentések hatására nőtt ugyan a cég autói iránti kereslet, de kedvezőtlenül alakította a nyereségmarzsot. A szeptemberrel záruló negyedévben a vállalat adózott eredménye 1,85 milliárd dollár lett, ami 44 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakában elért eredménynél. A részvényarányos nyereség 90 centről 53 centre esett.
Nyitókép: MTI/EPA/Fazry Ismail

Defektet kapott a Tesla

A Tesla amerikai elektromos járműgyártó piaci tőkeértéke először esett 1000 milliárd dollár alá, miután a cég részvényeinek árfolyama kedden 8,39 százalékkal, 302,80 dollárra zuhant, ami november 7. óta a legalacsonyabb jegyzés – számolt be a MarketWatch amerikai gazdasági hírportál.

A keddi erőteljes árfolyamveszteséget az a hír váltotta ki, hogy csökkentek a Tesla európai eladásai.

Januárban a Teslák eladása 60 százalékkal esett Németországban, Franciaországban pedig 63 százalékkal. Az Egyesült Királyságban a visszaesés ugyan csak 8 százalék volt, ám közben az elektromos járműpiac 42 százalékkal nőtt.

Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×