A Központi Statisztikai Hivatal csütörtök reggel teszi közzé a hivatalos adatokat arról, hogy miként alakult a magyar gazdaság teljesítménye a tavalyi utolsó negyedévben és a teljes 2024-es évben. A Portfolio által megkérdezett elemzők egyetértettek abban, hogy jobb számok várhatók, mint 2024 második és harmadik negyedévében. A portál vezető makrogazdasági elemzője az InfoRádióban elmondta: a harmadik negyedév óriási kiábrándulást hozott, mivel a magyar gazdaság mélyen a várakozások alatt teljesítve visszasüllyedt a recesszióba, a fő kérdéssé pedig most az vált, hogy lesz-e pozitív elmozdulás.

Madár István úgy fogalmazott, a Portfolio elemzői arra számítanak, hogy a csütörtöki adatok azt igazolják majd vissza, hogy a magyar gazdaság kikerült a recesszióból. Hozzátette: a szakértők szerint

az előző negyedévhez képest 0,2 százalékos növekedést produkálhatott a magyar gazdaság.

Az elemző megjegyezte: a részadatok alapján óriási lendületvétel nem várható, mert „a kikecmergés egy nagyon lassú, komótos folyamat”. Arról van inkább szó, hogy 2024 negyedik negyedévében már nem történt olyan kellemetlen meglepetés az ipari termelésben, mint nem sokkal korábban, illetve némileg megélénkült a lakossági fogyasztás is.

Úgy véli, véget ért a recesszió, ami jó hír, ugyanakkor „a gazdaság lendülete még azért elég visszafogott”, és jelentős javulásra lenne szükség ahhoz, hogy idén már kedvezőbb adatokkal jelentkezhessen a KSH. Madár István felidézte, hogy még a harmadik negyedéves adat közlése előtt 1,4 százalékos éves átlagos növekedést mutattak ki 2024-re, majd hirtelen szinte valamennyi elemző „elkezdte lerontani” a prognózisát. A harmadik negyedév a vártnál rosszabb számainak ismeretében már lehetett látni, hogy az éves átlag hogyan alakulhat, ezt pedig a kimutatásoknál is figyelembe vették.

Az előrejelzések szerint a 0,5 és 1 százalék közötti tartományba eshet az éves átlagos GDP-növekedés.

Madár István hozzátette: akár pozitív, akár negatív meglepetést hoz a negyedik negyedéves GDP-adat, az már csak néhány tizedet tud mozdítani ezen a becsült számon, illetve tartományon. Mindezek ismeretében az éves átlag várhatóan messze elmarad a kormány által a tavalyi év elején kitűzött három-négy százalék körüli céltól, miközben egy évvel ezelőtt még „dinamikus felpattanásban” reménykedtek a gazdaság szereplői. A Portfolio vezető makrogazdasági elemzője elmondta: azóta számos sokkhatás és visszahúzó tényező befolyásolta negatívan a magyar gazdaság teljesítményét, ezek pedig összességében „a korábban vártnál jóval lassabb gazdasági fejlődési pályára állították az egész országot”.

Az elemzői konszenzus szerint a mostani számokban nem látszódik, hogy a 2025-ös évre elérhető a kormány által megfogalmazott három százalék körüli éves GDP-bővülés.

A Portfolio elemzői 2,3 százalékos éves átlagos növekedést prognosztizálnak,

ami Madár István elmondása szerint egy visszafogott becslés, mégis „érdemi élénkülést” jelez előre a 2024-es évhez képest. Hozzátette: az adatok szórása egyelőre viszonylag nagy (1,8-tól 3 százalékig terjednek az előrejelzések), de a legtöbb elemzőnek alapvetően az a meglátása, hogy most még nagyon erőtlen a gazdasági aktivitás, nem látszik látványos fordulat lehetősége a közeljövőben. Ebből kifolyólag – ahogy azt kormányzati körökből is lehet hallani – a 2025 első fele a szakértő szerint nem hoz nagyon gyors felpattanást.

Az év második felében gyorsulhat fel látványosabban a magyar gazdaság, ami viszont már csak arra lehet elegendő, hogy a 2-2,5 százalék körüli növekedés jöjjön ki. Madár István megjegyezte: természetesen év közben is lehetnek nagy változások, hiszen adott esetben pozitív fordulat is bekövetkezhet a nemzetközi környezetben, például javulhat a német gazdaság helyzete, kedvezőbbé válhatnak az exportkilátások, esetleg gyorsabb ütemben kezd el növekedni a magyar háztartások bizalma. A felsoroltak mind olyan befolyásoló tényezők, amelyek dinamizálhatják a hazai gazdaságot.