Az éves átlagos szám ilyenkor már nem nagyon tud meglepetést okozni, vagyis az, hogy 2024-ben 3,7 százalékkal volt átlagosan magasabb az árszint, mint 2023-ban, tulajdonképpen már kőbe volt vésve a decemberi adat előtt is – fogalmazott az InfoRádióban Madár István. Az viszont, hogy decemberben a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, kellemetlen meglepetésnek számít, hiszen 4,4 százalékos inflációt vártak az elemzők, tehát nagyobb volt a reméltnél az az ugrás, ami a novemberi 3,7 százalékos inflációról indult – tette hozzá a Portfolio munkatársa.

Alapvetően az, hogy jelentős emelkedés lesz az inflációs mutatóban, tudható volt előre, hiszen 2023 végén gyenge árnyomás jellemezte a gazdaságot a recesszió és az energiaárak esése miatt, nagyon alacsony bázist teremtve – magyarázta a vezető elemző, példaként említve az üzemanyagárakat, ahol komoly áresés volt látható 2023 végén. A mutató emelkedése kalkulálható volt, de a decemberi kellemetlen számot két extra hatás eredményezte: egyrészt a nyersanyagárak, azon belül is az élelmiszerárak emelkedése, illetve a forintgyengülés hatása.

Előbbit illetően Madár István kifejtette: az élelmiszer-infláció decemberben elérte az 5,4 százalékot, ami kissé meghaladta a várakozásokat, noha az elemzők nem voltak optimisták ezzel kapcsolatban. Itt a világpiaci árak és a magyar terméseredmények mind belejátszanak abba, hogy ilyen látványos drágulás bontakozik ki. A másik, ami szintén kellemetlen, hogy a forintgyengülés hatása is megérkezett a fogyasztói árakba – tette hozzá. „Ezt novemberben még nem nagyon láttuk, viszont most, amiben nagyon jól megragadható, hogy az úgynevezett tartós fogyasztási cikkek, amelyekben igen magas az importhányad, havi alapon 0,6 százalékkal drágultak, ilyet két éve nem láttunk ebben az igen visszafogott ármozgással jellemezhető termékkörben” – fogalmazott. A hazai fizetőeszköz gyengülése átvitte azt a küszöböt, amikor az importőrök már intenzívebben elkezdik érvényesíteni áraikban az őket ért árfolyamgyengülési hatást, és ez az, ami miatt az infláció magasabb lett a várakozásoknál.

A fentieken túl volt még egy meglepetésfaktor, ami nehezen előrejelezhető, inkább csak technikai becslésnek tekinthető tényező, nevezetesen a vezetékes gáz árának változása, amivel kapcsolatban havi alapon 3,3 százalékos drágulással kalkulált a KSH, bizonyára a hideg idő miatti magasabb fogyasztásól kiindulva – tette hozzá a Portfolio munkatársa.

Mire számíthatunk 2025-ben?

A tavalyi 3,7 százalékos éves átlagos áremelkedés helyett idén egy kicsit magasabb, 4 százalék körüli éves átlagos áremelkedés lesz a gazdaságban – vélekedett Madár István, aki szerint mindez a különböző adóemelések, a gyengébb forintárfolyam és a várhatóan erősödő belső fogyasztás, belső kereslet hatására bontakozhat ki; megjegyzendő, hogy az említett 4 százalékos előrejelzés még a decemberi adat előtt jelent meg. Hozzátette: mivel az élelmiszer-infláció, illetve a forintgyengülés valószínűleg nem egyhavi esemény, az idei évre vonatkozó éves átlagos előrejelzés még magasabb is lesz.

„Ez nem jelenti azt, hogy olyan őrült infláció lesz, mint amit 2022-ben, 2023-ban láthattunk Magyarországon, de könnyen lehet, hogy az éves átlagos mutató 4 százalék fölött is lehet, vagyis kilóg majd a jegybank 2-4 százalékos céltartományából” – fogalmazott a vezető elemző.