"Úgy vélem, az orosz olaj mind politikailag, mind technikai értelemben sokkal kockázatosabbá vált az elmúlt két és fél év során" - mondta az InfoRádióban Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője. Politikai értelemben úgy, hogy erre az olajra akár Oroszország, akár az Európai Unió vagy Ukrajna politikája is befolyással lehet, például ha az EU szankciót vet ki a vezetékes olajszállításra. De akár Ukrajna is dönthet úgy szerinte, hogy a jövőben nem kíván vezetékrendszeren keresztül kőolajat továbbítani, vagy éppen maga Oroszország is hozhat olyan döntést, hogy ilyen formán nem ad el többet.

Ezen kívül a technikai kockázat is megnőtt, hiszen a kőolajvezeték egy háborús országon vezet keresztül, vagyis fennáll a szabotázs vagy egy katonai akció kockázata.

Pletser Tamás szerint a néhány napja bejelentett, ukrán-belorusz területekről érkező szállítási szerződés, melyet Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgató is megerősített, valóban csökkenti a kockázatokat, bizonyos rizikók azonban nem változnak, sőt, adott esetben ennek egyfajta ára is van, amit a Mol fog megfizetni. Annak a lehetősége valóban csökkent, hogy Ukrajna egyoldalúan bármelyik orosz olajcéget szankcionálja, hiszen a belorusz határtól kezdve ez a kőolaj magyar tulajdonnak számít, de ugyanezért a Mol extra kockázatot is vállal ezzel a kőolajjal, hiszen

ha szállítás közben mégiscsak történik valami vele, például megsérül, bombatalálatot kap, akkor az a magyar olajtársaság kára lesz.

Hozzátette, jó kérdés, hogy tud-e erre az olajra a vállalat biztosítást kapni, vagy sem, ráadásul a Molnak ezt a kőolajmennyiséget meg is kell finanszíroznia, ami nem kis költség.

A százhalombattai finomító, amely a legfontosabb létesítménye az olajtársaságnak, 95 százalékban orosz, Ural típusú kőolaj feldolgozására van berendezkedve. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató márpedig jelezte, hogy az átállás több évig tartana, és több száz millió dolláros költséggel járna. Pletser Tamás ennek kapcsán elmondta, a Mol alapvető iránya, hogy különböző tengeri olajokból álló keveréket dolgozzanak ki a százhalombattai finomító területén, amely karakterisztikájában hasonlít az Ural típusúhoz.

Így a tengeri kőolajkeverék hasonló minőséget képviselne, mint az orosz, a Mol finomítója ugyanis az utóbbi vagy ahhoz hasonló feldolgozásával képes maximális hatékonyságot elérni

- magyarázta a szakértő.

A cég már több olyan projektet is elindított, amelynek a célja e technológia kialakítása. Megjegyezte, az olajcég tájékoztatása szerint ez egy 500 millió dolláros beruházást jelent, és körülbelül 2026 végére lesz alkalmas arra, hogy mind a százhalombattai, mind a pozsonyi finomító teljes mértékben ellátható legyen tengeri kőolajjal, és a kihozatal is közel azonos legyen.

Az Erste Bank mint a budapesti tőzsde egyik befektetési szolgáltatója leminősítette a Mol részvényeit, a célárat 3450 forintról 2600 forintra mérsékelte. A bank olaj- és gázipari elemzője elmagyarázta, hogy a leminősítésnek két oka van:

1. az iparági környezetben látható egy jelentős romlás, ami mind a várható kőolajárakra, mind pedig a finomítói árrésekre igaz. Mint mondta, mindkét tényezőben jelentős csökkenés volt megfigyelhető az utóbbi időszakban, és becslése szerint ez tartós is marad.
2. A másik ok, amiért úgy véli, hogy a Mol részvényei kevésbé vonzóak, hogy

komoly esély van arra, hogy az olajtársaság hozzáférése romlani fog az orosz, Ural típusú kőolajhoz a Barátság vezetéken keresztül.

Hozzátette, ennek mind a politikai, mind a technikai kockázata megnőtt.

Arra irányuló szándék is van, hogy a magyar állam az államadósság egy részét a Molra kivetett különadókkal finanszírozza - fűzte hozzá a szakértő. Ezt - mint felidézte - maga Hernádi Zsolt is megemlítette augusztusban, azzal, hogy nem lenne helyes az államvezetés részéről tovább növelni a különadókat, amiket a vállalat fizet. Ebben az esetben ugyanis jelentősen romlana az olajcég versenyképessége.

Pletser Tamás egyetért ezekkel az állításokkal, de egyelőre úgy tűnik, hogy valóban van ilyen szándék a kormány részéről a különadó-emelésre, ez pedig valóban jelentősen rontana a Mol nyereségességén és versenyképességén.