Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 6. szombat Cintia, Norbert
An iconic oil and gas industry symbol taken at dusk.
Nyitókép: Getty Images

Szakértő: januártól magyarként jön az orosz olaj Ukrajnán át, a biztosítás a kulcs

Hétfőn jelentette be a Mol, hogy sikerült megállapodnia az Oroszországból Ukrajnán át érkező kőolaj folyamatos tranzitszállításáról. Az InfoRádió Hortay Olivért, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetőjét kérdezte a részletekről.

Évente 4-4,5 millió tonna érkezik orosz olajból Ukrajnán át, ami jelentős mennyiség Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője szerint.

"A Lukoiltól érkezett korábban a pozsonyi olajfinomító ellátásához szükséges olajmennyiség több mint 40 százaléka, a százhalombattai finomító esetében ez az arány körülbelül 30 százalékos, tehát jelentős volumenről van szó, ezért is volt nagy az ijedség néhány héttel ezelőtt, amikor a Lukoil-ügy berobbant a köztudatba, és ezért is nagy eredmény különösen, hogy ilyen gyorsan sikerült az érintett országoknak és a Molnak orvosolni a helyzetet" – mutatott rá, hozzátéve, a Mol ezzel elvégezte házi feladatát, pedig – mint hozzátette – az ilyen szerződések megkötése jellemzően nem megy ennyire gyorsan.

Hogy a megoldásnak része-e egy új díjszabás, arról hivatalos információ egyelőre nincs, azt azonban a szakértő nehezen tudja elképzelni, hogy az ár lefelé változna. Ami viszont ismert, hogy

az új megállapodás értelmében a Mol a fehérorosz–ukrán határnál átveszi a nyersolajat, míg korábban a Lukoil, illetve annak a kereskedőcége, a Litasco vállalta a szállítási és biztosítási költségeket, ezeket ezen túl vélhetően a Molnak kell állnia,

és a mostani helyzetben magasabb költséggel lehet ilyen típusú ügyleteket kötni, mint amikor az előző szerződést megkötötték, de a pontos mértékét a lehetséges drágulásnak nem tudni, becslések állnak csak rendelkezésre.

Ukrajna területén immár magyar tulajdonú olajként halad át a nyersanyag. A Mol feladata ennek kapcsán konkrétan a megállapodás megkötése volt, illetve megoldást talált az olajszállítás biztosítására; Hortay Olivér szerint épp ezzel lehet majd baj a jövőben, "de nem érdemes előre farkast kiáltani", bár "érkezett egy olyan ukrán elnöki tanácsadói nyilatkozat, ami azt vetítette előre, hogy még nincs vége a történetnek, igaz, később cáfolta, hogy az egész Barátság kőolajvezetéket lezárhatják a jövő év elejétől". A veszélyt tehát szerinte "a politikai vita eszkalációja" okozhatja.

Rámutatott arra is, az elmúlt időszakban több olyan ukrán tisztségviselő is volt, aki azt nyilatkozta, hogy a Lukoil-szankcióval valójában az a cél, hogy politikai nyomást gyakoroljanak Magyarországra és Szlovákiára, és ha a politikai vita, a nyomásgyakorlás igénye nem enyhül, az további lehetséges lépéseket is előre vetít, de Hortay Olivér reméli, hogy erre nem kerül sor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így rondít bele Irán helyzete az Európának kitett magyar ipari termelési adatokba

Így rondít bele Irán helyzete az Európának kitett magyar ipari termelési adatokba

Áprilisban az ipari termelés havi alapon 1,1 százalékkal csökkent, míg éves alapon 0,9 százalékkal bővült. Az 1,1 százalékos csökkenés első ránézésre nem kedvező adat, de az előző hónap 3,1 százalékos növekedése után nem meglepő a korrekció – mutatott rá az InfoRádiónak nyilatkozva Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Bürokratikus aktacsomagba rejtette az EU az új szuverenitási háborúját

Bürokratikus aktacsomagba rejtette az EU az új szuverenitási háborúját

Az Európai Bizottság átfogó technológiai szuverenitási csomagot mutatott be Brüsszelben, amellyel csökkenteni kívánja Európa függőségét a chipek, a mesterséges intelligencia, a felhőszolgáltatások és a nyílt forráskódú technológiák terén. A javaslatcsomag két új jogszabályt – a Chips Act 2.0-t és a Cloud and AI Development Actet –, valamint egy nyílt forráskódú stratégiát és az energiaszektor digitalizációjáról szóló útitervet tartalmaz. A Bizottság nem az európai piac bezárását, hanem a kezelhető függőségek kialakítását célozza, hogy az EU kulcstechnológiákban ne legyen kiszolgáltatva külső szereplőknek. A finanszírozásban a közpénz elsősorban magvető és kockázatcsökkentő szerepet kapna, miközben a beruházások nagy részét a magántőkének kellene biztosítania.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×