A vendéglátóhelyek és szálláshelyek árai átlagosan 23,8 százalékkal nőttek 2023-ban a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, ez majdnem háromszorosa az uniós átlagnak. A KSH friss kiadványa alapján az RTL arról számolt be, hogy a bútorüzletek a tagállamok átlagának több mint kétszeresével, a ruhaboltok majdnem kétszeresével emelték áraikat.

Az édesipari lisztesáruk, vagyis a kekszek, péksütemények drágultak leginkább tavaly, itt 37,8 százalékos az emelkedés. A kenyér ára is tovább nőtt, 35,6 százalékkal 2022-höz képest.

Nagy István agrárminiszter a közelmúltban a háborúval, illetve az unió Oroszország elleni szankcióival magyarázta a pékáruk drágulását. A Magyar Nemzeti Bank korábbi elemzése szerint az alacsony termelékenység és a magas energiaintenzitás miatt emelkedtek kiugróan a hazai élelmiszerárak, de közrejátszott az élelmiszerinfláció alakulásában az árstopok rendszere is.

A jegybank szerint a magyarországi élelmiszerárak lényegében utolérték az uniós átlagot, miközben az Eurostat adatai alapján a fizetések vásárlóértéke a tagállamok átlagának mindössze 67 százaléka - hangzik el a riportban.

Magasabb árszínvonallal kell együtt élniük a magyaroknak, legfeljebb visszafogottabb a további drágulás - mondta a riportban Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. "Noha a magyar fizetések inkább nőttek az elmúlt években, összességében mégis az unió leszakadó táborába tartozunk" - fogalmazott.

A béremelések ellenére a magyarok kétharmadának kevesebbet ért a fizetése 2023-ban, mint ért 2022-ben az unió legmagasabb inflációja miatt - hangzik el az RTL riportjában. A GKI szerint átlagban két és fél évbe telhet, mire a magyar fizetések visszanyerik a vásárlóerejüket.