Elárulta Nagy Márton, mekkora volt a tavalyi költségvetési hiány

A nemzetgazdasági miniszter szerint a magas infláció és a reálbérek csökkenése miatt esett vissza a fogyasztás, de hozzátette: most már megszűnt a veszély, többek közt stabilizálódtak az energiaárak is.

A GDP 6,5 százaléka volt a tavalyi államháztartási hiány – mondta a nemzetgazdasági miniszter a Gazdasági Versenyhivatal podcastjában. Nagy Márton szerint a mostani válság teljesen más volt a korábbi évtizedek gazdasági kríziseihez képest. A tárcavezető hangsúlyozta: a koronavírus-járvány, majd a 2022 februárjában kitört orosz–ukrán háború kínálati válságot okozott, és három csapdahelyzetet eredményezett:

energia-,
kamat-
és fogyasztási csapdát.

Nagy Márton hozzátette: ebben az időszakban az infláció miatt megemelkedtek a kamatok, amire a Magyar Nemzeti Bank szintén kamatemeléssel reagált, ez azonban „lényegében kiütötte és kiszárította a hitelpiacot”. Emlékeztetett, hogy mindezek következtében az állampapírokon keresztül a magyar állam finanszírozási költségei is megugrottak. Ez okozott kamatcsapdát az állampapíroknál, valamint a hitelpiacon is.

Jelentős problémát jelentett, hogy

a magas infláció és a reálbérek csökkenése miatt „elakadt” a fogyasztás.

A miniszter arról is beszélt a podcastműsorban, hogy a fogyasztás visszaesése az áfabevételeken keresztül a költségvetésben is éreztette a hatását. „Ha nincs fogyasztás, nincs áfabevétel, ez pedig a költségvetés bevételi oldalán is lyukat ütött” – fogalmazott. Nagy Márton szerint részben ennek lett az eredménye az, hogy

2023-ban GDP-arányosan 6,5 százalékra emelkedett a költségvetési hiány.

Mint mondta, a magyar kormány „összetörte” az inflációt, így mára megszűnt a veszély, valamint stabilizálódtak az energiaárak is. Nagy Márton közölte: sokat segített az ár-profit spirál letörésében a kötelező akciózás és a GVH online árfigyelő rendszere.

Kiemelte, hogy a hitelpiacon is sikerült komoly változásokat elérni. Mint fogalmazott, a kormány nem vet ki további extraprofitadót a bankokra, cserébe viszont azt kéri, hogy a pénzintézetek „aktívan vegyenek részt a hitelezés helyreállításában”.

A miniszter úgy véli, az egyensúly és a növekedés egyformán fontos a gazdaság helyreállításában. „Még ha ezt sokan túl optimistának is tartják, idén négyszázalékos gazdasági bővülés a cél. Erre kell törekedni” – összegzett a nemzetgazdasági miniszter.

KAPCSOLÓDÓ HANG

gdp

költségvetés

államháztartási hiány

infláció

fogyasztás

nemzetgazdasági miniszter

kamatemelés

nagy márton

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.