Nagy Márton szerint Magyarországon elsősorban a belföldi ellátáshoz szükséges, európai összevetésben is igen nagyarányú energiaimport vezetett az infláció meglódulásához. Az energiafüggőség megszüntetése hosszabb távú feladat, de az atom- és napenergia alkalmazásának köszönhetően a következő évtizedre elérhető. Az azonnali intézkedések közül kiemelte a rezsivédelmet, amely a lakosság terheit enyhítette, valamint a vállalatok fix energiaszerződéseinek megváltoztatását, amely sok ezer társaságot mentett ki a piacinál kedvezőtlenebb helyzetből.

A miniszter hozzátette, hogy az extraprofit-adatok vizsgálata alapján az ár-profit spirál, vagyis a piaci szereplők árazási gyakorlata is jelentős mértékben járult hozzá a pénzromláshoz, ez tette szükségessé az árstop és a kötelező akciózás bevezetését. A magyarországi infláció harmadik fontos oka a magas költségvetési deficitre és a folyó fizetési mérleg szintén jelentős hiányára vezethető vissza. 2022-ben az előző és a következő évhez viszonyítva csaknem 10 milliárd euróval több ment el a magyar gazdaságból energiaimportra az árak megugrása miatt, ám az ikerdeficit gondját is sikerült megoldani, ugyanis a külkereskedelem jól alakult 2023-ban. Az euró kiáramlása ezzel megfordult, így a forint is erősödhetett az euróval szemben.

A rekordinfláció kialakulásáért 70 százalékban felelős 3 tényező egyike sem fenyeget tehát 2024-ben, így nem kell tartani annak visszatérésétől sem - tette hozzá.

A tárcavezető úgy véli, az infláció idén 4-5 százalék között, jövőre 3-4 százalék között alakulhat, ami elfogadható egy feltörekvő, eurózónán kívüli ország számára. A költségvetési hiány 2026-ban csökkenhet ismét 3 százalék alá, az export felfutása kedvez a beruházásokra építő, nagyrészt kivitelre termelő magyar gazdaságnak - közölte.

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Magyar Compliance Akadémia elnöke az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján úgy véli, hogy a versenyhatóságoknak fontos szerepe lehet a pénzromlás letörésében. A versenyjog előtt nem ismeretlen a profit hajtotta infláció, és a vizsgálatok igazolták is, számos piaci szereplő az indokoltnál nagyobb mértékben emelte egyes élelmiszerek árát, a kereskedők pedig a kötelező akciózások miatti bevételcsökkentést más termékeken próbálták megkeresni. Az infláció elleni kezdeményezések között kiemelkedően sikeresnek bizonyult az online árfigyelő rendszer, amely ugyan nem klasszikus versenyhatósági eszköz, de segít elérni a hivatal legfőbb céljait, a versenyhelyzet fokozását és a fogyasztói jólétet - tette hozzá.

A GVH elnöke szerint a versenyszabályok betartása nélkül nincs egészséges gazdasági növekedés, és épp ennek helyreállítása a legfontosabb feladat idén.

A versenyhatóság mindig nyitott az együttműködésre, és a tapasztalatai szerint erre a vállalkozások ugyancsak készen állnak, még a jogsértőknek is érdekük elfogadni a számukra előírt kötelezettségvállalásokat. A legjobb viszont az, ha a gazdasági élet résztvevői maguktól jönnek rá, hogy nem éri meg áthágni a szabályokat, a piaci sikerhez a legjobb út a saját innováció, a versenyképesség fokozása.

Rigó Csaba Balázs a versenyhelyzet megőrzésével indokolta a Magyar Compliance Akadémia létrehozását is. A rendezvénysorozat segítségével a piaci szereplők rendszeresen értesülhetnek a jogkövető magatartáshoz, a jogsértő helyzetek megelőzéséhez szükséges tudásról és tapasztalatokról. A további események a tervek szerint az adatvédelem, az adatjog aktuális kérdéseire, a fogyasztóvédelem és versenyjog összefüggéseire, a digitális közigazgatásra összpontosítanak majd. A következő rendezvény március 27-én a kartelljog fejlődését tűzi napirendre - ismertette a GVH elnöke.