Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.67
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Budapest, 2024. február 12.Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Nemzeti Tőkeholding eredményeit és idei céljait ismertető sajtótájékoztatón a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2024. február 12-én.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Nagy Márton: badarság minden riogatás, a kormány letörte az inflációt

A nemzetgazdasági miniszter szerint a vártnál kedvezőbb lett a 3,8 százalékos januári inflációs adat, továbbá élénkül a fogyasztás is, amely a 2020-as év elején mért szinten van.

A Nemzeti Tőkeholding 2023-as teljesítményét értékelte, valamint az idei terveket foglalta össze hétfői sajtótájékoztatóján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Katona Bence, a NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt. elnök-vezérigazgatója. A minisztert a januári inflációs adatról is kérdezték a sajtótájékoztatón, miután kiderült, csaknem három év után ismét a jegybank toleranciasávjában került a fogyasztói árindex. A tárcavezető kiemelte: a magyar kormány aktívan tett azért, hogy csökkentse az inflációt, majd hozzátette: a fogyasztás élénkülése miatt „felesleges a gazdaság túlfűtöttségével riogatni”.

Nagy Márton hangsúlyozta: megvalósult az, amit már egy évvel ezelőtt is előrejelzett, vagyis „amilyen gyorsan jött az infláció, olyan gyorsan el is tűnt”, ami annak a bizonyítéka, hogy

nem kereslet oldali árszínvonal emelkedésről vagy monetáris jelenségről volt szó, hanem kínálat oldali infláció érvényesült.

A miniszter szerint az energiaár, az árfolyam és az ár-profit együttes spirálja eredményezett kedvezőtlen gazdasági folyamatokat, a kormány azonban intézkedéseivel megoldotta az előállt problémát, „gyorsítva például az energiaárak normalizálását”, hogy azok a vállalati szerződésekben is megjelenjenek.

A nemzetgazdasági miniszter szerint azzal, hogy a kormány „belenyúlt” bizonyos vállalati szerződésekbe, mind az áram, mind a gázár normalizálódott, illetve elindították a kötelező árfigyelő adatbázist is, amely intézkedések az ár-profit letörését eredményezték.

„Emlékeztetni szeretnék mindenkit a korrektség jegyében, hogy az infláció letörését a kormány végezte el, a kínálati oldali jelenségeket, valamint az ár-profit spirált olyan beavatkozásokkal sikerült megszüntetni, mint amilyen az online árfigyelő rendszer vagy a kötelező bolti akciók bevezetése volt” – tette hozzá.

Nagy Márton a sajtótájékoztatón elmondta azt is, hogy meglátása szerint „az emelkedő infláció mögötti jelenségek megszűntek”, és úgy véli, nem is fognak visszajönni. Megjegyezte: az egy másik kérdés, hogy milyen más tényezők miatt emelkedhet esetlegesen az infláció a következő időszakban – ez függhet többek közt a bérek alakulásától vagy a bázishatástól is. A tárcavezető közölte: gazdaságpolitikai szempontból kevésbé releváns, hogy az infláció 3-4 vagy 4-5 százalékon áll, mert

a növekedés helyreállításának évében egyensúlyra kell törekedni – a növekedés és az infláció, valamint a növekedés és a költségvetés között.

A miniszter hangsúlyozta, a kiskereskedelmi forgalom tavaly év végi adatai alapján jól látható, hogy a fogyasztás kezd helyreállni. Úgy véli, ez egy pozitív jelenség, mert az áfabevételeket ez tudja stabilizálni a költségvetésben. Nem tart attól, hogy emiatt ismét elszabadulhat az infláció. „Olyan mélyen vagyunk, hogy ez nem fog problémát okozni” – mondta a fogyasztás visszaemelkedésének inflációs hatásáról. Nagy Márton szerint „badarságokat” beszélnek azok, akik az infláció visszatérő gyorsulásával és „túlhevüléssel riogatnak”.

Stabiltás és egyensúly

Arra számít, hogy a fogyasztás megélénkülése stabilitást hoz, a költségvetésben és a gazdaságban pedig egyensúlyjavulást eredményez. Elmondta: a jelenlegi kiskereskedelmi forgalom volumenében 2020 elején tapasztalt fogyasztási számokat mutat, és a potenciális, egyensúlyi szinteket nézve

„olyan mélyen vagyunk”, hogy a fogyasztási helyreállás nem okozhat problémákat sem az inflációban, sem a külkereskedelmi egyenlegben.

Nagy Márton a sajtótájékoztatón beszélt arról is, hogy jelentősen javult a hazai tőkealapok kihasználtsága – a korábbi 49-ről 67 százalékra javult egy év alatt. A tárcavezető szerint nagy szükség volt erre a recesszió enyhítése miatt. Hozzátette: a tavaly januárban létrehozott Nemzeti Tőkeholding átfogta és rendezte a korábbi tőkealapokat. „Megerősítésre került a kontrollingrendszer a társaságban. Az aktivitást pedig úgy növeltük, hogy felszámoltuk a passzív alapokat, vagyis a zombialapokat. Mindenekelőtt áttekintettük az aktivitásukat: ezek az alapok elkérték a pénzt, de nem forgatták be a gazdaságba. Ezeknek nincs kegyelem” – összegzett a miniszter.

Emellett a meglévő alapok aktivitását növelték, megnézték az összes alapot, és olyan kritériumrendszert állítottak fel, amely sokkal hatékonyabban működik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×