Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Senior craftswoman working with hand tools in carpentery workshop.
Nyitókép: Halfpoint Images/Getty Images

Amikor a túl magas nyugdíj a baj - pontosan megmondták, mikorra kerül nehéz helyzetbe a magyar nyugdíjrendszer

A magyar társadalom öregedése miatt a nyugdíjrendszer finanszírozási gondjai - demográfiai okokból - 2039-2042 között válhatnak kezelhetetlenné - állítja a nyugdíjszakértő.

A portfolio.hu-n Farkas András úgy számol, hogy 2040 körül amikor a Ratkó-unokák (a Gyes-generáció) 1974 és 1977 között született tagjai elérik a nyugdíjkorhatárt. Ekkor 4 év alatt 680 ezer fővel, vagyis évente 170 ezer emberrel nő a nyugdíjas társadalom létszáma. A megelőző négy évjárat (az 1970-1973 között születettek) 2035-2038 között 553 ezer fővel, évente 138 ezer emberrel növelik a nyugdíjasok táborát, és ők is sokkal többen vannak, mint például a 2023-2026 között 65 évessé váló, 1958-1961 között született évjáratok 435 ezer tagja.

Már most is érzékelhetően növekszik a nyugdíjkassza: Idén 5555 milliárd forint, jövőre 6019 milliárd forint teszi ki.

A sok tényező mellett 2030-től gond lehet, hogy a járulékfizetési plafon 2013-as eltörlése óta - és nyugdíjplafon hiányában, hatástalanná vált degressziós szabályozás mellett -

a nagyon magas keresetű dolgozók nyugdíjvárománya az egekbe szökik, így egy létszámában szűk csoport több milliós nyugdíjainak kifizetése drámai túlterhelést okozhat abban a nyugdíjrendszerben,

amelyben pillanatnyilag 423 ezer ember továbbra is havi 120 ezer forintnál (a nemhivatalos létminimumnál) kisebb nyugdíjból kénytelen megélni, nem is beszélve arról a 73 ezer nyugdíjasról, akinek az ellátása a novemberi korrekciós emelés után sem éri el a 60 ezer forintot 2023. decemberében.

Nem véletlen, hogy az európai nyugdíjrendszerek majdnem mindegyikében érvényesül a járulékfizetési felső határ, éppen azért, mert az ottani jogalkotók megítélése szerint az állami nyugdíjrendszernek nem feladata a teljes munkajövedelem pótlása, erről az érintett egyénnek és munkáltatójának kell gondoskodnia - írja a szakértő.

Pillanatnyilag vonzó az a bevételi többletforrás a magyar nyugdíjkassza számára, amelyet a magas keresetű dolgozók teljes jövedelmét terhelő társadalombiztosítási járulék jelent, de ennek ára túlságosan magasnak bizonyulhat a jövőben.

Ha nincs járulékplafon, akkor a nyugdíjplafon bevezetése is megfontolásra érdemes megoldás lehet, noha ennek politikai kockázata feltehetően magasabb, mint a járulékfizetési felső határ visszavezetése.

Az elemzés a továbbiakban levezeti, hogy miért problémás a szociális hozzájárulási adó átcoportosítása az egészségügytől a nyugdíjasok felé és, hogy a nyugdíjprémium miért igazságtalan a jelenlegi rendszerben.

Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×