Ismeretes, szeptember végén a munkaadók és a munkavállalói oldal között kifejezetten konstruktív egyeztetés zajlott. Ennek része az idei évközi kompenzáció mellett a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emelése, illetve egy 2027-ig szóló bérfelzárkózási program koncepciója, amit a kormány elé is benyújtottak.

A gazdasági lap úgy tudja, hogy a szakszervezetek és a munkavállalók között körvonalazódó megállapodás értelmében a vártnál magasabb infláció miatt

év végéig egyszeri 100 ezer forintot kapának a minimálbéresek,

ami a munkaadók feltételei szerint adó- és járulékmentesen lenne kifizethető, például a Szép-kártyán. Ezért azt kérik a kormánytól, hogy járuljon hozzá a kompenzáció terheihez – olvasható. Mivel egyszeri fizetésről van szó, nem számítana bele a kereseti bázisba, viszont hogy mégis emelkedjen a bázis, egy plusz 2 százalékos emelés is része lenne a jövő évi bérmegállapodásnak – bár ehhez a kormány jóváhagyása is szükség van.

A Világgazdaság értesülése szerint a mértéken még vitatkoznak, de

a vállalkozók csípőből nem utasították el, hogy jövőre 15 százalékkal emelkedjen a minimálbér és 10 százalékkal a garantál bérminimum,

ami a 2027-ig szóló bérfelzárkózási program első eleme lenne. A szakszervezetek ugyanis pár éven belül egyesítenék a kettő minimálbért.

Úgy tudni, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésére várhatóan október 11-én kerül sor, így csökkent annak az esélye, hogy október végére összejöjjön megállapodás.

Mivel idén a minimálbér január elsejétől 232 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 296 ezer 400 forint emelkedett, így egy 15 és 10 százalékos emeléssel a kötelező legkisebb munkabér 266 ezerre, míg a szakmunkás minimálbér 326 ezerre emelkedne jövőre.

Előbbi nettója 176 ezerre, utóbbié 217 ezer ugorhatna 2024. január elsejével.

Ennél azonban lényegesebb, hogy ez jövőre legalább 5 százalékos reálbér-emelkedést is jelentene mindkét bér esetében – olvasható egyebek mellett.