„Túl vagyunk egy fordulaton, jövünk ki a viharból” – kezdte beszédét a gazdaságfejlesztési miniszter. Nagy Márton úgy fogalmazott, hogy most stratégiai nyugalomra van szükség, vagyis várni kell, mert a gazdaság gyógyul. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy az üzemanyagárak emelkednek, ezért nem zárta ki, hogy a kormány ezen a területen újra beavatkozik.

2023 az infláció letörésének éve, 2024 pedig a növekedés helyreállításának éve lesz – tette hozzá a tárcavezető. Nagy Márton szerint az egyensúlyt és a növekedést egyszerre is helyre lehet állítani, de mindennek a kulcsa a fogyasztás - hiszen a költségvetésünk nem szja-, hanem fogyasztási alapú.

A miniszter bízik abban, hogy a nyugdíjkorrekció és a minimálbér emelkedése ösztönzi majd a fogyasztást, aminek köszönhetően jövőre a gazdaság is növekedésnek indul.

A háború miatt megugrott és a reálbérek csökkenése miatt fogyasztási sokkot okozó inflációval összefüggésben azt mondta, hogy

a lakossági költés mostanra az alapvető termékekre szűkült,

a pénzromlás mértéke azonban valószínűleg már novemberben egy számjegyű lesz.

A belső kereslet visszaesésével a költségvetés – elsősorban az áfából származó – bevételei jelentősen elmaradtak a tervezettől, a fogyasztás csökkenése miatt pedig visszaesett a kiskereskedelem és a beföldre termelő ipar – közölte Nagy Márton.

Az exportunk azonban a második legmagasabb az Európai Unióban, a beruházási rátánk pedig továbbra is 27 százalék felett van – ismertette a miniszter, aki szerint a kormány sikeresen megvédte a munkahelyeket, hiszen a foglalkoztatás továbbra is a csúcson, a munkanélküliség pedig a mélypont közelében van.

„Ez egy olyan válság, amelyben nincsenek elbocsátások” – fogalmazott Nagy Márton, aki szerint

a reálbérek szeptembertől 3, 2024-ben pedig pedig 5 százalékkal növekedhetnek.

A tárcavezető kijelentette, hogy a kormány rendületlenül kiáll a nyugdíjak reálértékének megőrzése mellett.

A minimálbér és garantált bérminimum – a jelenleg is folyamatban lévő tárgyalások eredményétől függően – valahol 10 és 15 százalék között növekedhet jövőre – hangzott el Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előadásában.

Parragh László: számos gazdasági kihívást hoz a jövő

„A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elsőként hívta fel a figyelmet az inflációs veszélyre. Őszintén sajnálom, hogy a jegybank ezt nem ismerte fel” – fogalmazott előadásában a köztestület elnöke. A kormány viszont Parragh László szerint gyorsan reagált és sikeresen avatkozott be. Dicsérte például azt, hogy a kabinet az állampapírok felé tereli a lakossági megtakarításokat. A jegybank veszteségtérítéséről azt mondta, hogy az már elúszott, hiába kozmetikázza a kormány.

A jövő legfontosabb gazdasági kihívásai között említette egyebek mellett

• az egészségügy fejlesztését,
• a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát,
• a honvédelmi képességek erősítését és
• a migrációs krízis kezelését.

Parragh László szerint belső erőforrásokra épülő gazdasági növekedési modellre van szükség, amelyben kiemelt szerep jut a Széchenyi Kártya Programnak, ugyanakkor a kamatszinteket is muszáj lenne csökkenteni.

„A problémákat nem lehet ugyanazon gondolkodással megoldani, mint amivel csináltuk őket, és ugyanazokkal az emberekkel se” – jelentette ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nem sokkal az után, hogy a Matolcsy György által vezetett nemzeti bankot bírálta.

Bacsa György: Európa növekedési rátája egy százalék

Európa folyamatos fejlődésben van: a globális kockázatitőke-piac értéke 2022-ben 233,9 milliárd dollár volt. Magyarországon a bruttó nemzeti össztermék 0,089 ezred százalékát teszik ki az ilyen befektetések – ezt már a konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén a Nemzeti Tőkeholding Zrt. elnök-vezérigazgatója mondta. Azt szeretnék, hogy Magyarország a GDP-arányos kockázatitőke-befektetésekben 2030-ra elérje az európai fejlett országok szintjét – tette hozzá Katona Bence, aki szerint ennek érdekében sikerre kell vinni a Baross Gábor Tőkeprogramot.

A kerekasztal-beszélgetés másik résztvevője az MBH Bank elnök-vezérigazgatója volt. Barna Zsolt arról beszélt, hogy az 500 bankfiókot és 1000 ATM-met üzemeltető, 9400 munkavállalót foglalkoztató, 2023 első félévében rekord mértékű, 165 milliárd forintos korrigált adózás előtti eredménnyel működő, magyar hátterű pénzintézménynek már közel kétmillió ügyfele van: másfél millió lakossági és több mint 400 ezer vállalati.

A Mol Magyarország ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy az extra központi elvonások jelentősen csökkentik a jövőbeli beruházási képességeket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Európa lemaradt a piaci értékeltségben. Európa növekedési rátája egy százalék, az Egyesült Államoké Ázsiát is lehagyva 15 százalék – mutatott rá Bacsa György.

Egy másik kerekasztal-beszélgetés résztvevőjeként az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, Jelasity Radován a jelzálog-hitelezés visszaeséséről beszélt. Hegedűs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója is ezt a hitelcsökkenést látja a legaktuálisabb problémának, és a kiszámíthatóságot hiányolta a gazdaságból. Zolnai György, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója a fogyasztási hitelek enyhe növekedésére számít. A lakossági és vállalati jelzáloghitelezéssel kapcsolatban ő sem túlságosan derűlátó, de bízik az infláció mérséklődésében. Sipos-Tompa Levente, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója az uniós források megérkezésének szükségességére hívta fel a figyelmet az 55 éves Világgazdaság jubileumi konferenciáján.