Az előző év azonos hónapjához képest a nominális lakbérek országosan 12, Budapesten 13 százalékkal voltak magasabbak, reál értelemben azonban 3,4, illetve 3,3 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól.

A járvány előtti szinthez viszonyítva a reállakbérek 7,5, illetve 10 százalékkal voltak alacsonyabbak. Az előző hónaphoz mérten a reállakbérek az előző havi szinten maradtak, ugyanakkor a fővárosban az inflációtól elmaradó nominális díjnövekedés a reálmutató enyhe csökkenését idézte elő - ismertette a KSH.

A friss adatok arra utalnak, hogy a bérlők már nehezen tolerálnak további számottevő drágulást a piacon

- fűzte hozzá kommentárjában Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Az ingatlan.com elemzése egyúttal ismerteti a fővárosi kerületek és a vármegyeszékhelyek kínálatára szeptember végén jellemző átlagos bérleti díjakat is. Budapesten az átlagos lakbér 235 ezer forintot tett ki, ami csökkenést jelent a július végi 240 ezer forinthoz képest. A II., a VI., VII., a IX. és a XIII. kerületben havi összevetésben 2-14 százalékkal, 230-300 ezer forintra mérséklődtek az átlagos bérleti díjak.

A vármegyeszékhelyeken az összesített átlagos lakbér 135 ezerről 140 ezer forintra emelkedett.

Az egyik legdrágábbnak számító Veszprémben két hónap alatt 12 százalékkal 150 ezer forintra esett az átlagos bérleti díj. Debrecenben viszont drágulás történt, ennek eredményeként ez a vármegyeszékhely az első, ahol az átlagos bérleti díj elérte a 200 ezres szintet.

Balogh László erről azt mondta, hogy Debrecenben és környékén jelentős munkahelyteremtő beruházások valósulnak meg, ami extra keresletet generál a kiadó lakásokra. A debreceni albérletek eddig is népszerűek voltak, mivel a vármegyeszékhely Budapest után a második legnagyobb egyetemi városnak számít.