Infostart.hu
eur:
378.37
usd:
320.91
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) neve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) korábbi székházán Budapesten 2013. október 1-jén. Szeptember 16-án Országgyűlés elfogadta az MNB-ről szóló törvényt, amely összevonja a jegybankot és a PSZÁF-ot, ez utóbbi megszüntetésével.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Célzottan erősíti a bankok ellenállóképességét az MNB

A tőkepufferrátákra vonatkozó döntésekkel azt biztosítja a jegybank, hogy a bizonytalan környezetben a kockázatokkal arányos módon növekedjen az intézmények sokkellenálló képessége.

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a magyarországi kitettségek esetében alkalmazandó anticiklikus tőkepufferrátát (CCyB, Countercyclical Capital Buffer) 2023. július 1-jétől 0 százalékban és 2024. július 1-jétől 0,5 százalékos mértékben állapítja meg – írja a Portfolio.

A lakáspiacon lezajlott fordulatra és a jelentősen korrigálódó lakáspiaci túlértékeltségre való tekintettel az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa az anticiklikus tőkepufferráta 2023. július 1-jétől tervezett 0,5 százalékos mértéken történő aktiválását egy évvel későbbre, 2024. július 1-jére halasztja,
emellett preventív céllal újra aktiválja a kereskedelmi ingatlanhitelekhez (kiemelten a nem teljesítő hitelekhez) kapcsolódó kockázatokat célzó rendszerkockázati tőkepuffert.

Ezekkel a döntésekkel biztosítja a jegybank, hogy a bizonytalan környezetben a kockázatokkal arányos módon növekedjen az intézmények sokkellenálló képessége.

A gazdasági lap felidézi, hogy a globális kereskedelmi ingatlanpiacon látható speciális kockázatok okán az MNB a koronavírus-járvány kitörésekor felfüggesztett rendszerkockázati tőkepuffer (SyRB, Systemic Risk Buffer) preventív célú újraaktiválásáról döntött. Az MNB az SyRB alkalmazásával a koronavírus-járvány előtt sikeresen támogatta a problémás kereskedelmi ingatlanhitelek banki mérlegekből való tisztítását, illetve az ezekkel kapcsolatos banki sokkellenálló képesség erősítését.

A tőkepuffer az egyes intézményeknél túlzott, illetve problémás kereskedelmi ingatlanpiaci kitettségek felépülése esetén kerülne előírásra, így a jelenlegi, még alacsony kockázatokkal jellemezhető időszakban való bevezetése preventív jelleggel erősíti a banki sokkellenálló képességet, szükség esetén pedig ösztönzi a megfelelő állományi alkalmazkodást. Ennek megfelelően kellő banki alkalmazkodási időt is biztosítva 2024. július 1-jétől tervezi előírni az MNB a rendszerkockázati tőkepufferrátákat.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×