A Századvég közleményében emlékeztet, számos szakértő már a 2021 őszén bekövetkezett első jelentősebb energiaár-emelkedést követően felvetette, hogy az európai energiapiac strukturális problémái jelentős részben az ideológia-vezérelt brüsszeli szakpolitika következményei.

Az Európai Bizottság képviselői akkoriban azzal érveltek, hogy a kritikák alaptalanok, az áremelkedés csak átmeneti jellegű és az energiarendszer szélsőséges átalakítását célzó törekvéseket fokozni szükséges. A háború kirobbanását követően Brüsszel energiapolitikájának fókuszába az orosz energiahordozók szankcionálását állította, amivel – korábbi törekvései megtartása mellett – tovább szűkítette Európa energiapiaci mozgásterét – írják.

A Századvég a háborút megelőző, 2022. január 3. és február 14. között zajló Európa Projekt-kutatásához hasonlóan, a 2022. október 13. és december 7. közötti adatfelvétel során is felmérte, hogy az európai felnőtt lakosság mekkora része tartja felelősnek Brüsszel törekvéseit az európai energiaválságért.

Közleményük szerint már a háborút megelőző kutatás eredményei is megmutatták, hogy az Európai Bizottság érvelése – amely szerint korábbi energiapolitikai törekvéseiket fokozni szükséges – nem egyezik az európai polgárok véleményével. A 2022-es téli adatfelvétel eredménye alapján a választ megjelölők háromnegyede (75 százalék) felelősnek tartotta a bizottsági szakpolitikát az energiaválságért.

Az európaiak elégedetlenségét Brüsszel szankciós politikája és az annak nyomán tapasztalható áremelkedés tovább növelte – állapították meg. A 2022 őszén készített kutatásban már a válaszadók csaknem négyötöde (79 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy a kialakult helyzetért részben az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikája felelős.

Mint olvasható, a kérdés legkevésbé a görögöket, a horvátokat és a németeket osztja meg; ezekben az országokban a válaszadók 86, 86 és 85 százaléka gondolja felelősnek a brüsszeli törekvéseket az energiaválságért (a vizsgált időszakban az arány mindhárom országban nőtt). Németország esete különösen érdekes, mert az Európai Bizottság korábbi – háború előtti – energiapolitikájának fundamentumai nagyrészt egybevágtak a német intézkedésekkel – jegyzik meg.

Brüsszel felelőssége leginkább a dán (60–40 százalék), a magyar (65–35 százalék) és a holland (67–33 százalék) válaszadókat osztja meg (az egyetértők aránya Dániában és Magyarországon a vizsgált időszakban enyhén nőtt, Hollandiában viszont csökkent). A korábbi elemzések alapján Dánia és Hollandia esetében az eredmények a szankciók magasabb társadalmi támogatottságával magyarázhatók. Magyarországon pedig az alacsonyabb relatív arányt vélhetően az okozza, hogy a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a lakosság – más európai országok polgárainál – kevésbé szembesül a szankciók negatív hatásaival – olvasható a Századvég oldalán.