Nagy István agrárminiszter interjút adott az Indexnek. Az első téma az infláció volt. Magyarországon a legmagasabb az élelmiszerek áremelkedésének üteme, a miniszter ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy korábban nálunk igen alacsony volt az élelmiszerek ára, vagyis „felzárkóztunk a világ élelmiszerárszintjéhez”.
Az élelmiszerek áfájának csökkentését felvető kérdésre azt felelte, hogy az több termék esetében is megtörtént: a tej, a tojás és a hús áfáját is 5 százalékra mérsékelték.
„Ugyanakkor látható, hogy ez önmagában nem képes megvédeni a lakosságot az élelmiszerárak szankciós emelkedésétől. Ezért egy olyan eszközhöz kellett a kormánynak folyamodnia, amely hatásosan tudja segíteni azt, hogy a rászorulók is megfelelő árszínvonal mellett jussanak élelmiszerhez.
Amennyiben a fogyasztói árak emelkedése kezd visszatérni a normális mederbe, ki lehet vezetni ezt az intézkedést.
Ehhez az kellene, hogy a szankciós politikát fejezze be Brüsszel” – mondta Nagy István. Az ársapkát nem piaci, hanem kifejezetten szociális típusú intézkedésnek nevezte (megjegyzendő ugyanakkor, hogy korábban a kormány hangsúlyozta az ársapkák inflációcsökkentő hatását). A miniszter azt mondta, hogy a hatósági árak nélkül a legjobban rászoruló társadalmi rétegek esetében 30 százalékkal emelkednének az élelmiszerköltések. Az egyes élelmiszerekre vonatkozó ársapkát korábban április 30-ig hosszabbította meg a kormány.
Adatokat közölt arról, hogy az ársapkás termékekből mennyivel fogyott több a hatósági ár bevezetése óta 2021 ugyanezen időszakához képest. Az Agrárközgazdasági Intézet szerint
- legnagyobb, 81 százalékos növekedés a 2,8 százalékos UHT-tej esetében figyelhető meg,
- csont nélküli sertéscombból 46 százalékkal
- napraforgó-étolajból 44 százalékkal,
- csirkemellből 34 százalékkal,
- lisztből 27 százalékkal
vásároltak többet a boltokban.
Úgy látja, az áruhiány kialakulásának elébe mentek azzal a rendelkezéssel, hogy biztosítani kell a rögzített árú termékek rendelkezésre állását is, a kereskedőknek akár dupláznia is kell a raktárkészletet és a polcon tartási kötelezettséget jobban ellenőrzik.
„Sokszor tapasztaltuk, hogy a raktárban vannak a termékek, amelyekből csak egyet-egyet helyeznek ki, amikor pedig elfogy, akkor széttárják a karjukat, hogy nincs belőle” – mondta.
Az Európai Bizottság által november 7-én elfogadta a magyar Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégia Tervet, a 2027-ig tartó ciklusban felhasználható forrás 14,7 milliárd euró, amelynek közel felét a magyar kormány biztosítja. Nagy István ismertette az interjúban az ezzel kapcsolatos részleteket. Mint mondta, az uniós forrásokból több mint 2100 milliárd forintot a gazdálkodók jövedelempótló támogatásként kapnak meg, környezet- és klímavédelmi intézkedésekre 1400 milliárdot terveznek fordítani.
Arról is beszélt, hogy „a termőföld nem tud bővülni.
Megálljt kell szabnunk a zöldmezős beruházásoknak,
hiszen számos olyan terület van, amely barnamezős. A mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas területekre kell vinni az ipari beruházásokat.”
A tavalyi aszály okozta nehézségek után az enyhe téllel járó rizikókat vette sorra Nagy István. Nem vonul nyugalomba a természet, sok kártevő marad életben, ilyenkor különösen sokat tudnak ártani a tavaszi fagyok. A januári sok eső azért jó hír, ezzel együtt a csapadékhiány nagy probléma nálunk és a környezetünkben.
„Az Országos Vízügyi Igazgatóság mérnökeivel tervezzük azokat a nyomvonalakat, a csatornákat, a tározó tavaknak a létét, amelyek lehetővé teszik azt, hogy bővíz idején megtartsuk a vízkészletet – mondta az agrárminiszter. – Továbbá, nem mehetünk el az ivóvízbázis védelme mellett sem, ezért az öntözést nem a felszín alatti vizekre, hanem a felszín feletti bővizek idején betározott vízkészletre kell alapoznunk. (...)
A Tisza vízszintjét körülbelül Csongrád alatt kellene megemelni,
hogy ne vákuumként hasson a környező területekre és kiszippantsa a talajvizet, hanem sokkal inkább a kapillaritás elve alapján juttassunk vizet a környező földekbe. A folyókat érintő beavatkozásokat, beruházásokat általában társadalmi vita kíséri, amely során fontosnak tartom, hogy a szakértők hallassák hangjukat.”
