eur:
393.81
usd:
365.72
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a rendkívüli Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2022. március 10-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Hernádi Zsolt: a benzinársapka költségének 60-70 százalékát a Mol állja

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója az Északi Áramlat kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a II. világháború óta nem akadt arra példa, hogy bármely ország alapinfrastruktúráját megtámadták volna Európában.

A 21. század nagy kihívása az energiahordozókhoz való hozzáférés lesz, amelynek jelentőségét már a koronavírus-járvánnyal párhuzamosan kialakult gazdasági válság és az orosz–ukrán háború, majd a rá adott elhibázott európai szankciók is megmutatták. A 2020-as évek első két éve elegendő bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy új globális energiarend alakul ki, amelyben az energiaszuverenitás és a diverzifikált hordozókhoz való hozzáférés biztosítása elsődleges kérdés lesz. Az orosz–ukrán háború nyomán eszkalálódott globális energetikai átalakulásról szólt a XXI. Század Intézet Mozgásban Extra adása, amelyben Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója osztotta meg gondolatait a témában.

Hernádi Zsolt úgy vélekedett, hogy Európa nagyon komoly problémákkal küzd az energiabiztonság terén, amit tovább súlyosbít az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek ellen intézett szabotázsakció. Hangsúlyozta, hogy 1945 óta nem akadt arra példa, hogy bármely ország alapinfrastruktúráját megtámadták volna Európában.

Szerinte a korábbi „útra már nem lehet visszatérni”.

Európának új nyersanyagforrásokat kell keresnie,

úgy látja, intenzív versenyfutás várható Ázsiával az erőforrások szűkössége miatt. Az energiaintenzív iparágak áthelyezik majd tevékenységüket Európán kívülre. Súlyosbítja a helyzetet, hogy miután az európai államok vezetői nem tudnak annyi földgázt behozni, mint amennyire a kontinensnek szüksége lenne, ezért gázhiány is sújtja Európát, ennek következtében pedig például a műtrágyagyártás 70 százaléka már most leállt – emelte ki Hernádi Zsolt.

A szankciópolitika következtében kialakult bizonytalanság nehéz helyzetbe hozza a Molt is, miután az összes térségbeli olajfinomító (Budapesten, Százhalombattán és Pozsonyban is) az orosz típusú kőolaj feldolgozására van kalibrálva. Hozzátette, hogy ezeknek a finomítóknak az átállítása 500–600 millió dolláros költséggel járna, ráadásul a különböző típusú olajok összekeverését olyan módon kellene megoldani, hogy az minél inkább hasonlítson az orosz olajra.

Hernádi Zsolt úgy fogalmazott, hogy

a magyar kormány által bejelentett intézkedések költségének 60–70 százalékát finanszírozza a Mol,

ez jelentős bevételkiesést jelent a vállalat számára. (Cikkünk eredeti verziójában és annak címében a forrásként használt cikket idézve azt írtuk, hogy Hernádi Zsolt támogatja az üzemanyag-ársapkát, de a felvételen – 16.11-től – egyértelműen arról beszél az elnök-vezérigazgató, hogy a Mol finanszírozza ezeket az intézkedéseket. Cikkünk címét ennek megfelelően megváltoztattuk – a szerk.)

Elmondása szerint a Mol elkötelezett a fenntarthatósági irányelvek iránt, az olyan szolgáltatások, mint a Bubi, a Lime és a Limo is mind ebbe a sorba illeszkednek. A napelemparkokba való befektetés mellett a Mol már az úgynevezett „zöld hidrogén” technológiáját is elkezdte tanulmányozni. Ez a technológia még drága, de a Mol elnök-vezérigazgatója szerint érdemes abba invesztálni.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Külső segítséggel pörgetnék fel az ukrán fegyvergyártást, Oroszország elleni háborúhoz fegyverkezik a NATO-tagállam – Háborús híreink pénteken

Külső segítséggel pörgetnék fel az ukrán fegyvergyártást, Oroszország elleni háborúhoz fegyverkezik a NATO-tagállam – Háborús híreink pénteken

Kijevnek több fegyverre van szükség, Lengyelország és Ukrajna ezért azt tervezi, hogy közös fegyvergyártó vállalatokat létesítenek a két ország területén - jelentette be Denisz Smihal ukrán kormányfő csütörtökön Varsóban, a lengyel hivatali partnerével közös sajtóértekezleten. Martin Herem, az észt fegyveres erők főparancsnoka bejelentette, országának két év alatt meg kell kétszereznie a védelemre fordított összegeket, hogy elegendő lőszert halmozhasson fel ahhoz, hogy döntő vereséget mérjen egy orosz inváziós erőre – írja a Reuters. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×