Infostart.hu
eur:
368.71
usd:
335.2
bux:
143473.77
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Teljesen kiégett napraforgómező a bulgáriai Ezeretsben 2022. augusztus 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Vaszil Donev

Évente egy százalékkal vetheti vissza a magyar gazdaságot az aszály

Az Európában és hazánkban is egyre gyakoribb természeti katasztrófák jelentős hatással vannak a gazdaságra, és ezt már a fejlesztési tervekbe is bele kell számolni. A brit Cambridge Econometrics kutatócég 22 évre visszanyúló adatelemzése megmutatja, melyek a természeti csapások által legsúlyosabban érintett területek Európában.

Augusztusban az Európai Unió a tagországok csaknem felében aszályriasztást jelentett be. A szokásos mediterrán országok sorához idén olyanok is csatlakoztak, ahol korábban nem volt jellemző a szárazság – mint például Belgium, Hollandia és Írország –, vagy sosem járt annyira drámai következményekkel – mint Olaszországban vagy hazánkban.

A hőhullámok, hurrikánok és a tengerszint hirtelen megemelkedése globálisan az éves GDP 1-3 százaléka közötti átlagos gazdasági visszaesést okoz a brit kutatócég legfrissebb adatai szerint, de a helyi, régiós vagy az egyes szektorokra gyakorolt hatás ennél még nagyobb lehet. Míg a hatások kisebbek az energia- és a turisztikai szektorban, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jelentős károkat szenvednek el, és a sor egyre növekszik.

„A szárazság a mezőgazdasági termelést mindenki számára láthatóan visszaveti, ám az egyre melegebb időjárás miatt a termelékenység más ágazatokban is csökken – emelte ki Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának vezetője. – A nagy melegben egyszerűen már nem lehet dolgozni, ami az építőipart és a közlekedést is egyre nagyobb mértékben érinti. Az alacsony vízállások miatt pedig a vízi szállítmányozás, az ipari termelés és az energiatermelés is visszaesik, és az ivóvízellátásban is egyre többször lépnek fel gondok.”

A gazdasági szektorok mellett az érintett országok köre is egyre bővül. Egy 2020-as tanulmány szerint másfél Celsius-fokos átlagos globális felmelegedéssel számolva a mediterrán országok évi 5-6 milliárd eurós gazdasági kárra számíthatnak csak az aszályok miatt, de a károk már a kontinentális éghajlat országaiban – így Magyarországon is – megjelennek, és várhatóan évente átlagosan 2,5 milliárd eurónyi gazdasági kiesést eredményeznek. Térségünkben Romániában és Magyarországon okoznak a legnagyobb kárt a hőhullámok: keleti szomszédunknál évente másfél, míg

hazánkban egyszázalékos GDP-kieséssel lehet számolni a jövőben a nagy meleg miatt.

A Cambridge Econometrics elemzése 1995-ig visszamenően vizsgálta az uniós országokban a természeti katasztrófák által okozott károkat. Az európai országok ebben az időszakban több mint 77 milliárd eurónyi kárt szenvedtek el természeti katasztrófák következtében – ez nagyjából Budapest éves költségvetésének hetvenszerese. A teljes összegből 44 milliárd euró közvetlen, 33 milliárd euró pedig a közvetett kár. A természeti katasztrófáknak leginkább kitett terület Közép- és Kelet-Európa, illetve Délkelet-Európa.

Hazánkban Észak-Magyarország szerepel a természeti katasztrófák miatt gazdasági károkat elszenvedett régiók uniós toplistáján, Romániával és néhány cseh és lengyel régióval hasonló szinten. A katasztrófák az éves bruttó hozzáadott érték 0,2-0,3 százalékának megfelelő kárt és veszteséget jelent, de ez egyes években akár a 2-3 százalékot is elérheti – ez nagyjából egyenértékű a Covid-19 járvány által 2020-ban okozott egyszeri károkkal.

A katasztrófák által leginkább sújtott országok jellemzően szegényebbek. Ráadásul a gazdaságuk nagyobb mértékben támaszkodik olyan tevékenységekre, amelyeket a természeti katasztrófák és az általuk okozott ellátási zavarok nagyobb mértékben tudnak visszavetni – ilyenek a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a gyártóipar.

A globális klímatrendekből jól látszik: a természeti csapások Magyarországot is egyre inkább érinteni fogják. A jövőre vonatkozó tervezésnél ezért egyre nagyobb mértékben figyelembe kell venni a természeti csapások gazdaságra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait.

A magyarországi aszály élelmiszer-ellátásra gyakorolt következményeiről készült beszélgetést itt nézheti meg:

„A természeti katasztrófák gazdaságra gyakorolt hatását Magyarországon és a régióban is egyre fontosabb gazdaságfejlesztési tényezőként kell figyelembe venni. Be kell kalkulálni olyan beruházásokat, amelyek a katasztrófák hatását csökkenteni tudják, emellett olyan gazdaságfejlesztési programokat kell indítani, amelyek segítik a természeti csapásoktól kevésbé függő tevékenységek, mint például a szolgáltatások és a kutatás-fejlesztés erősödését” – figyelmeztet a Cambridge Econometrics szakértője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tálas Péter: Hszi Csin-ping osztja a lapokat az amerikai–orosz–kínai csúcstalálkozón

Tálas Péter: Hszi Csin-ping osztja a lapokat az amerikai–orosz–kínai csúcstalálkozón

Amerikai–orosz–kínai elnöki csúcstalálkozó zajlik csütörtökön Sencsenben, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) fórumán. Trump hátországa most nagyon gyenge, Putyiné pedig még inkább, hiszen nem tudja befejezni az ukrajnai háborút, és erősen függ Kínától – mondta Tálas Péter, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati bejelentések a Déli pályaudvaron

A miniszterelnök és a Tisza Párt kétnapos vidéki frakcióülésre vonul el Siófokra. Minimálbér: közel a megállapodás, ma vagy a közeli napokban be is jelentik. Rengeteg törvényjavaslatot nyújtanak még be az Országgyűlésnek, így lehet, hogy még a karácsony előtti napokban is ülésezni fognak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Dízelsokk és 18 éve nem látott benzináresés – Egészen elképesztő dolog történik az üzemanyagpiacon

Dízelsokk és 18 éve nem látott benzináresés – Egészen elképesztő dolog történik az üzemanyagpiacon

Miközben a dízel világpiaci ára a szűkös kínálat és a geopolitikai feszültségek miatt rekordszinten mozog, az Egyesült Államokban nyolchavi mélypontra csökkent a benzin ára. A kedvező fordulat egy iparági sajátosságnak tudható be, a finomítók ugyanis a dízelhiány enyhítésére pörgették fel a termelést, ám a folyamat melléktermékeként hatalmas mennyiségű benzin árasztotta el a piacot, miközben a kereslet jelentősen visszaesett - írja a Bloomberg. A nem mindennapi üzemanyagpiaci folyamatok Európa szerte, így Magyarországon is érezhetőek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×