Augusztusban az Európai Unió a tagországok csaknem felében aszályriasztást jelentett be. A szokásos mediterrán országok sorához idén olyanok is csatlakoztak, ahol korábban nem volt jellemző a szárazság – mint például Belgium, Hollandia és Írország –, vagy sosem járt annyira drámai következményekkel – mint Olaszországban vagy hazánkban.

A hőhullámok, hurrikánok és a tengerszint hirtelen megemelkedése globálisan az éves GDP 1-3 százaléka közötti átlagos gazdasági visszaesést okoz a brit kutatócég legfrissebb adatai szerint, de a helyi, régiós vagy az egyes szektorokra gyakorolt hatás ennél még nagyobb lehet. Míg a hatások kisebbek az energia- és a turisztikai szektorban, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jelentős károkat szenvednek el, és a sor egyre növekszik.

„A szárazság a mezőgazdasági termelést mindenki számára láthatóan visszaveti, ám az egyre melegebb időjárás miatt a termelékenység más ágazatokban is csökken – emelte ki Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának vezetője. – A nagy melegben egyszerűen már nem lehet dolgozni, ami az építőipart és a közlekedést is egyre nagyobb mértékben érinti. Az alacsony vízállások miatt pedig a vízi szállítmányozás, az ipari termelés és az energiatermelés is visszaesik, és az ivóvízellátásban is egyre többször lépnek fel gondok.”

A gazdasági szektorok mellett az érintett országok köre is egyre bővül. Egy 2020-as tanulmány szerint másfél Celsius-fokos átlagos globális felmelegedéssel számolva a mediterrán országok évi 5-6 milliárd eurós gazdasági kárra számíthatnak csak az aszályok miatt, de a károk már a kontinentális éghajlat országaiban – így Magyarországon is – megjelennek, és várhatóan évente átlagosan 2,5 milliárd eurónyi gazdasági kiesést eredményeznek. Térségünkben Romániában és Magyarországon okoznak a legnagyobb kárt a hőhullámok: keleti szomszédunknál évente másfél, míg

hazánkban egyszázalékos GDP-kieséssel lehet számolni a jövőben a nagy meleg miatt.

A katasztrófák által leginkább sújtott országok jellemzően szegényebbek. Ráadásul a gazdaságuk nagyobb mértékben támaszkodik olyan tevékenységekre, amelyeket a természeti katasztrófák és az általuk okozott ellátási zavarok nagyobb mértékben tudnak visszavetni – ilyenek a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a gyártóipar.

A globális klímatrendekből jól látszik: a természeti csapások Magyarországot is egyre inkább érinteni fogják. A jövőre vonatkozó tervezésnél ezért egyre nagyobb mértékben figyelembe kell venni a természeti csapások gazdaságra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait.

A magyarországi aszály élelmiszer-ellátásra gyakorolt következményeiről készült beszélgetést itt nézheti meg:

„A természeti katasztrófák gazdaságra gyakorolt hatását Magyarországon és a régióban is egyre fontosabb gazdaságfejlesztési tényezőként kell figyelembe venni. Be kell kalkulálni olyan beruházásokat, amelyek a katasztrófák hatását csökkenteni tudják, emellett olyan gazdaságfejlesztési programokat kell indítani, amelyek segítik a természeti csapásoktól kevésbé függő tevékenységek, mint például a szolgáltatások és a kutatás-fejlesztés erősödését” – figyelmeztet a Cambridge Econometrics szakértője.