A 418 szavazattal, 218 ellenében és 30 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály célja az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása, az alapjogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett, ideértve a refoulement, vagyis a veszélyes helyre visszaküldés tilalmának elvét és a kollektív kiutasítások tilalmát, miközben megakadályozzák a visszaéléseket és a jogosulatlan mozgásokat az EU-n belül.

A jogszabály értelmében egy tagállamban illegálisan tartózkodó nem uniós állampolgárra nézve az illetékes tagállami hatóságok által kiadott kiutasítási határozat azzal a kötelezettséggel jár, hogy haladéktalanul vagy meghatározott időn belül el kell hagynia az érintett uniós országot.

A kiutasítási határozat hatálya alá tartozó, nem uniós állampolgároknak együtt kell működniük a hatóságokkal.

Visszaküldésük előkészítése érdekében egyéni értékelés alapján őrizetbe vehetik őket, például ha nem működnek együtt, szökés veszélye áll fenn, vagy biztonsági kockázatot jelentenek.

Az őrizetet közigazgatási vagy bírósági hatóságnak kell elrendelnie, és legfeljebb 24 hónapig tarthat. Összesen legfeljebb hat hónapos meghosszabbítás lehetséges, ha a körülmények megváltoznak, új információk kerülnek elő róluk. A tagállamok rendszeres jelentkezési kötelezettséget vagy egy kijelölt helyen való tartózkodási kötelezettséget is előírhatnak. Az őrizetbe vételt kiválthatja pénzügyi garancia vagy elektronikus megfigyelés. Ha egy nem uniós ország állampolgára egy másik tagállamba költözik, esetében új őrizetbe vételi időszak kezdődik.

A nemzeti hatóságok konkrét nyomozati intézkedéseket hajthatnak végre a hatékony visszaküldés előkészítésére vagy biztosítására. Ezek magukban foglalhatják az érintett tartózkodási helyének bírósági vagy közigazgatási engedélyhez kötött átkutatását, valamint a személyes tárgyainak és elektronikus eszközeinek átkutatását és lefoglalását.

A jogszabály szerint lehetőség nyílik arra, hogy kiutasítási határozattal rendelkező bevándorlókat – a kísérő nélküli kiskorúak kivételével – olyan ország területén található úgynevezett visszaküldési központokba szállítsák, amelyik vállalja a befogadásukat. Ezeket a megállapodásokat kizárólag olyan országokkal lehet megkötni, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat, a nemzetközi jogot és a refoulement tilalmának elvét. A nemzeti hatóságoknak az alkalmazás megkezdése előtt tájékoztatniuk kell az Európai Bizottságot és a többi tagállamot.

Az EP jóváhagyása után a szöveget az Európai Unió Tanácsának hivatalosan el kell fogadnia, majd hivatalos közzétételét követően léphet hatályba.

Valódi megoldás

Lakos Eszter, a Tisza Párt európai parlamenti (EP-) delegációjának vezetője az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta, a Tisza és az Európai Néppárt (EPP) álláspontja világos: aki nem jogosult az Európai Unióban maradni, annak haza kell térnie.

„Évek óta tarthatatlan, hogy a kiutasítási döntéseknek alig egyötödét hajtják végre. Ez a rendelet végre valódi, kikényszeríthető európai megoldásokat ad a kezünkbe” – fogalmazott.

A politikus külön sikernek nevezte, hogy a szabályozás néppárti nyomásra nem évek múlva, hanem a kihirdetést követő napon, azonnal életbe lép.

„Amíg a Fidesz otthon a migrációval kampányol, mi Brüsszelben azon dolgozunk, hogy a szigorú fellépés ne üres szlogen legyen, hanem működő törvény” – tette hozzá közleményében Lakos Eszter.