eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Blue pipes going to oil refinery
Nyitókép: wenbin/Getty Images

Kiderült, hogyan csökkenthető a földgázimport-függőség

Ha az orosz gáz embargó alá kerül, akkor megkérdőjeleződik a magyar rezsipolitika fenntarthatósága - mondta a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének kutatásvezetője. Toldi Ottó arról is beszélt, hogy még mintegy 70 milliárd köbméter hagyományos kitermelhető földgázunk van, és fel lehetne fedezni újabb lelőhelyeket.

Az új nemzeti energiastratégia menetrendet határozott meg a földgázimport csökkentésére, ami nyilvánvalóan nem lesz tartható – mondta a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének kutatásvezetője. Mint kifejtette, ennek értelmében 2030-ra a jelenlegi 80 százalékról 70 százalékra kellene csökkenteni az import mennyiségét, 2040 után pedig 70 százalék alá.

Ezt úgy lehet elérni, ha

  • csökkentjük a hazai felhasználást,
  • ha növelni tudjuk a hazai kitermelést – erre minden lehetőségünk megvan, vannak még készleteink,
  • ha átállnunk a földgáz helyett más alternatív forrásokra, például több elektromosságot használnunk a fűtési-hűtési szektorban,
  • ha tovább diverzifikáljuk a beszerzési útvonalakat.

Toldi Ottó emlékeztetett arra, hogy Magyarország fizikailag már csatlakozott az európai piachoz, a magyar–szlovák gázinterkonnektoron, illetve a magyar–osztrák gázinterkonnektoron keresztül be tudjuk hozni az éves szükséges mennyiséget. Az más kérdés, hogy ez jelen pillanatban túlnyomó többségében szintén orosz gázt jelentett. A kérdés az, hogy mi lesz, ha az orosz gáz is embargó alá kerül az Európai Unióban, hiszen akkor jóval drágábban fogunk tudni földgázt beszerezni más forrásokból, az északi-tengeri lelőhelyekről vagy akár cseppfolyósított földgáz formájában a világ több pontjáról. Ez a gáz sokkal drágább lesz – emelte ki a szakértő.

Toldi Ottó szerint az elméleti lehetőség megvan erre, de ez azt jelentené, hogy a magyar gazdaság ellehetetlenülne, a rezsipolitika fenntarthatósága megkérdőjeleződne, vagyis szerinte ezt, amíg csak lehet, akár vétó árán is meg kell akadályozni.

A Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének kutatásvezetője közölte, hogy kőolaj szempontjából nagyon korlátozottak a lehetőségek, ott valamennyi ismert hazai kőolajmezőnk kitermelés alatt van. A Molnak a külföldi kapcsolatrendszere, kitermelési érdekeltségei lehetnek érdekesek, de ez is korlátozott, hiszen jelentős részük Oroszország területén van.

A földgáz tekintetében azonban nem áll rosszul Magyarország.

Van még mintegy 70 milliárd köbméter hagyományos kitermelhető földgáz, és valószínűleg fel lehetne fedezni újabb lelőhelyeket. Évente 9-10 milliárd köbméter földgázt használunk el, vagyis ha ennek 20-30 százalékát magyar forrásból lehetne fedezni, az még hosszú távon, évtizedekre tudna segíteni a földgázellátásban – emelte ki.

Emellett óriási mennyiségű ún. nem hagyományos földgázunk van, a becsült készlet több mint 3 900 milliárd köbméter. De jelenleg nincs olyan technológia, amivel ki lehetne termelni, hogy éghető formába jöjjön ez a földgáz – tette hozzá.

A megújuló energiaforrásokról a szakértő azt mondta, ezeket sem szabad félvállról venni, fontosak egy krízishelyzetben.

„Jelen pillanatban az a legfontosabb probléma, hogy időjárásfüggő a termelés. Ha a biomasszának pedig, ami egész évben rendelkezésre áll, a fenntarthatóságával vannak problémák. Az éves primer energiaigényünk két és félszeresét tudnánk fedezni, tehát akkora az elméleti potenciál, a technológia fejlődésével egyre többet tudunk ebből majd realizálni, Rövidtávon tud segíteni, de nem tudja kiváltani a földgázt sem ez a megoldás, bár erre kell törekedni” – mondta Toldi Ottó.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×