Az új nemzeti energiastratégia menetrendet határozott meg a földgázimport csökkentésére, ami nyilvánvalóan nem lesz tartható – mondta a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének kutatásvezetője. Mint kifejtette, ennek értelmében 2030-ra a jelenlegi 80 százalékról 70 százalékra kellene csökkenteni az import mennyiségét, 2040 után pedig 70 százalék alá.

Ezt úgy lehet elérni, ha

• csökkentjük a hazai felhasználást,
• ha növelni tudjuk a hazai kitermelést – erre minden lehetőségünk megvan, vannak még készleteink,
• ha átállnunk a földgáz helyett más alternatív forrásokra, például több elektromosságot használnunk a fűtési-hűtési szektorban,
• ha tovább diverzifikáljuk a beszerzési útvonalakat.

Toldi Ottó emlékeztetett arra, hogy Magyarország fizikailag már csatlakozott az európai piachoz, a magyar–szlovák gázinterkonnektoron, illetve a magyar–osztrák gázinterkonnektoron keresztül be tudjuk hozni az éves szükséges mennyiséget. Az más kérdés, hogy ez jelen pillanatban túlnyomó többségében szintén orosz gázt jelentett. A kérdés az, hogy mi lesz, ha az orosz gáz is embargó alá kerül az Európai Unióban, hiszen akkor jóval drágábban fogunk tudni földgázt beszerezni más forrásokból, az északi-tengeri lelőhelyekről vagy akár cseppfolyósított földgáz formájában a világ több pontjáról. Ez a gáz sokkal drágább lesz – emelte ki a szakértő.

Toldi Ottó szerint az elméleti lehetőség megvan erre, de ez azt jelentené, hogy a magyar gazdaság ellehetetlenülne, a rezsipolitika fenntarthatósága megkérdőjeleződne, vagyis szerinte ezt, amíg csak lehet, akár vétó árán is meg kell akadályozni.

A Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének kutatásvezetője közölte, hogy kőolaj szempontjából nagyon korlátozottak a lehetőségek, ott valamennyi ismert hazai kőolajmezőnk kitermelés alatt van. A Molnak a külföldi kapcsolatrendszere, kitermelési érdekeltségei lehetnek érdekesek, de ez is korlátozott, hiszen jelentős részük Oroszország területén van.

A földgáz tekintetében azonban nem áll rosszul Magyarország.

Van még mintegy 70 milliárd köbméter hagyományos kitermelhető földgáz, és valószínűleg fel lehetne fedezni újabb lelőhelyeket. Évente 9-10 milliárd köbméter földgázt használunk el, vagyis ha ennek 20-30 százalékát magyar forrásból lehetne fedezni, az még hosszú távon, évtizedekre tudna segíteni a földgázellátásban – emelte ki.

Emellett óriási mennyiségű ún. nem hagyományos földgázunk van, a becsült készlet több mint 3 900 milliárd köbméter. De jelenleg nincs olyan technológia, amivel ki lehetne termelni, hogy éghető formába jöjjön ez a földgáz – tette hozzá.

A megújuló energiaforrásokról a szakértő azt mondta, ezeket sem szabad félvállról venni, fontosak egy krízishelyzetben.

„Jelen pillanatban az a legfontosabb probléma, hogy időjárásfüggő a termelés. Ha a biomasszának pedig, ami egész évben rendelkezésre áll, a fenntarthatóságával vannak problémák. Az éves primer energiaigényünk két és félszeresét tudnánk fedezni, tehát akkora az elméleti potenciál, a technológia fejlődésével egyre többet tudunk ebből majd realizálni, Rövidtávon tud segíteni, de nem tudja kiváltani a földgázt sem ez a megoldás, bár erre kell törekedni” – mondta Toldi Ottó.