Tavaly még jól hangzott, hogy idén jóval 10 százalék felett nőhetnek az átlagkeresetek. Akkoriban még 3-4 százalékos éves átlagos inflációról lehetett hallani 2022-re vonatkozóan, vagyis a reálbérek érdemi növekedésére számított mindenki. A közgazdászok úgy számoltak, hogy az átmeneti, 2021-es „megingás” után visszatér a gyors, 6-8 százalékos reálbérnövekedés, ami a megelőző néhány évet is jellemezte – emlékeztet a Portfolio.

Aztán a prognózisokba szépen lassan beépült a minimálbér és bérminimum 20 százalékos növelésének inflációemelő hatása, később az szja-visszatérítésről szóló döntés és a 13. havi nyugdíj keresletélénkítő hatása, ezzel máris feljebb kellett húzni a várható pénzromlás ütemét. A globális energiaárak megemelkedése és a koronavírus-járványból való kilábalás közepette látott kereslet-kínálati súrlódások is felfelé lökték az inflációs prognózisokat. Így jutottunk el oda, hogy az idei év első hónapjaiban már biztosra lehetett venni, hogy legalább 6-7 százalékkal nőnek az árak 2022-ben. Ez már azt jelentette, hogy akinek nem nő ilyen mértékben a fizetése, annak idén csökken az életszínvonala, vagyis 3-4 százalék helyett már a 6-7 százalékos béremelés volt reálértéken az új nulla.

És ekkor még nyoma sem volt az orosz–ukrán háború hatásainak, de az átlagbér várható emelkedésének több mint fele már el is úszott. A háború globális hatásai miatt pedig tovább romlott a helyzet az elmúlt hónapokban. A háború kirobbanása után az energiaárak sokszorozódtak és a kínálati problémák is súlyosbodtak. A legfrissebb gazdasági előrejelzések szerint

Magyarországon lesznek olyan hónapok, amikor két számjegyű, 10 százalékos lesz az infláció idén.

És ahogy már hónapok óta, most is elmondhatjuk: az inflációt „felfelé mutató kockázatok” övezik, ami annyit tesz, hogy a most vártnál magasabb is lehet a pénzromlás – tesz hozzá mások mellett a lap.

A várható éves átlagos infláció tehát a háború előtti 6-7 százalék helyett mostanra 9 százalékra emelkedett.

Vagyis reálértéken a 9 százalékos emelés az új nulla.

Ebben a helyzetben tehát már nem is hangzik olyan jól, hogy a KSH jelentése szerint januárban közel 14 százalékkal nőt az átlagkereset. A minimálbéren és bérminimumon keresők ennél jobban jártak, nekik (a törvényi szabályozásból adódóan) 20 százalékkal nőtt a fizetésük, ám ahhoz, hogy a 14 százalékos átlag kijöjjön, sokaknak érdemben 10 százalék alatti béremelést kellett kapniuk.

Összességében tehát a következő hónapokban nem valószínű, hogy az átlagbérek növekedési üteme érdemi lendületet venne, a 12-15 százalék közötti sávban ingadozhat (a nem állami szektorban), miközben az infláció 10 százalékhoz közeli emelkedésére egyre nagyobb az esély. Nemcsak a következő néhány hónapot, hanem az év egészét hasonló tendencia írhatja le, amelynek hatására a korábban várt, kifejezetten jelentős reálbéremelkedést „megeszi” a növekvő infláció.

Ezzel egyre többen lesznek, akiknek csökken a reálbére ebben az évben, hiszen a dolgozók egy része jóval 10 százalék alatti nominális béremelést kapott – emeli ki a Portfolio elemzése.