Infostart.hu
eur:
366.91
usd:
316.42
bux:
148224.81
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Finnország partvidékénél 2018 szeptemberében kezdődött meg az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése. Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek vezetéke az oroszországi Viborgból indul és a németországi Greifswald mellett fekvő Lubminnál éri el a német partot. A gázvezetékből már 600 kilométert, a teljes hossznak mintegy a felét már lefektették.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Német elemzés: orosz gáz nélkül is kihúzhatja Európa a telet

Német elemzés szerint enyhe időjárási körülmények között hat hétre lehet elegendő a kontinens tartaléka.

A szokatlanul alacsony európai gáztartalék az elmúlt hónapokban több európai országban keltett aggodalmat. Mint a The Guardian írta, a hét elején 31 százalékos töltöttségen álltak a kontinens tározói, ami fele a 2020 hasonló időszakában rendelkezésre álló mennyiségnek. Német elemzés szerint azonban ha a tél további része is enyhe marad, az otthonok fűtése és a gazdaság működtetése is megoldható ezzel a mennyiséggel még akkor is, ha teljes mértékben leáll az orosz gázkivitel.

Németországban különösen alacsonyak a tartalékok az orosz állami tulajdonú Gazprom energiaipari óriáscég által üzemeltetett tárolókban, ami akár azt is jelentheti, hogy az ukrán határon kiéleződő konfliktus esetén az országnak korlátozott a mozgástere az érdemi szankciókra. Olaf Scholz német kancellár kedden mégis bejelentette, hogy befagyasztja az Oroszország és Németország közötti Északi Áramlat-2 gázvezeték hitelesítését, amire Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök az európai gázárak megduplázódásával fenyegetőzött.

Ha enyhe hetek jönnek, nem lesz baj

A Kölni Egyetem Energiagazdasági Intézetének számításai szerint az európai tartalékok jelenlegi szintje kompenzálhatná az orosz szállítások kiesését a következő hat hétben,

hacsak a hőmérséklet nem csökken drámaian február vagy március folyamán.

Az intézet elemzése összecseng a Német Gazdasági Intézet óvatosan optimista jelentésével, amelyet szerdán tettek közzé. A jelenleg Németország gázszükségletének csaknem felét fedező orosz gázimport teljes kiesése szűkösséghez vezethet egyes európai országokban, a kölni székhelyű intézet szerint az ilyen ellátási hiányok a kereslet legfeljebb 10 százalékára korlátozódnának.

"Az, hogy a német polgárok idén nem tudják fűteni az otthonaikat, nem reális forgatókönyv. Az európai kormányoknak azonban gondoskodniuk kell arról, hogy a következő télre ismét jól feltöltsék a tartalékokat" - hangsúlyozta a tanulmány szerzője, Andreas Fischer.

A szakértő optimista a cseppfolyós gáz (LNG) növekvő importja kapcsán: ebből Európa idén januárban rekord mennyiséget, 11 milliárd köbmétert importált.

Marad a gázfüggőség egy ideig

A jelentés szkeptikusan nyilatkozik arról, hogy Németország mennyire gyorsan lesz képes lemondani a földgáz használatáról, 2030-ra csupán 6-17 százalékos csökkenést jósol.

"A földgáz a következő években is a fűtésellátás központi energiaforrása marad" - írják.

Berlin és Brüsszel szerint az energiafüggőség nem fogja visszafogni a politikai szankciókat - tudósított a Der Spiegel. "A gázszállítások leállításától való félelem, úgy tűnik, elolvadt, mint a maradék hó a tél végén" - írták.

Az oroszok rosszabbul járhatnak

A Kieli Világgazdasági Intézet jelentése még azt is állítja, hogy a gázszállítások leállítása Oroszország gazdaságát jobban sújtaná, mint Európát.

"A gázkereskedelem leállítása

az orosz gazdasági teljesítmény közel 3 százalékos visszaesését eredményezné,

Németország és az EU számára alig lenne gazdasági kár" - vélekednek.

Az észak-német intézet számításai szerint egy gázembargó 2,9 százalékos visszaesést eredményezne Oroszország bruttó hazai termékében. Németország GDP-je szerintük ezzel szemben enyhén, 0,1%-kal növekedne, mivel a nyugati szövetségesek egymás importját helyettesítenék az orosz importtal.

Címlapról ajánljuk
Horváth Péter pedagóguskar-elnök: reményeket fűzünk az iskolák nagyobb önállóságához
Indul a tanév

Horváth Péter pedagóguskar-elnök: reményeket fűzünk az iskolák nagyobb önállóságához

A győri gimnáziumigazgató Horváth Péter szerint az új rendszer sok eleméről ma még nem megmondható, hogy pozitív változást hoz-e, de például az iskolák anyagi önállóságát nem igazán támogatja, meg is mondta, hogy miért. Az InfoRádióban részletesen beszélt arról, mi lehet majd a tankerületek vagy a Klebelsberg Központ szerepe a jövőben.

Máshol lesz a lakcímnyilvántartás, Ruff Bálinthoz titkosszolgálat is került: átrendezték a kormányzati hatásköröket

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.01. kedd, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×