Az elnök elsőként arról beszélt, hogy a méhészek már lezárták az évet, legalábbis a méztermés tekintetében. Lehet tudni, hogy 2026-ban mennyi méz termett, már csak a méhcsaládok téli felkészülése, felkészítése folyik.

Kiemelte: a vártnál jobb évet zártak a méhészek, hiszen az aszály, a hőkupola a méhészeket is érintette, de ha a külső körülményektől eltekintenek, akkor ez csak egy gyenge évzárás lesz.

Bross Péter hangsúlyozta, hogy a repce- és az akácméz mennyisége közepes szintet ért el, kevés méhész jut hozzá, de a Somogyban, Baranyában lévő ezüsthársakból jó termés született.

A napraforgó viszont megsínylette a csapadéknélküliséget, így abból mintegy 30-40 százalékos termés lett csupán az átlagos mennyiség helyett.

Mindez azt jelenti, hogy csak a napraforgónál mintegy 10-15 ezer tonna mézzel lett kevesebb, ami forintban 10-15 milliárddal kevesebb árbevételt jelentett a magyar méhészeknek. Az elnök szerint ugyanakkor ez azért meglepő, mert a méhészeknek nemcsak a méztermés mennyisége fontos, hanem az is, hogy mennyiért tudják azt értékesíteni, elsősorban a világpiacon.

Teljesen érthetetlen számukra, hogy a tavalyi termés záró árához képest, 30-40 százalékkal csökkentek az árak.

Ennek oka nem elsősorban az, hogy – ha Magyarországra nem is, de – az unióba továbbra is jöhet Ukrajnából az olcsó méz. Elsősorban az Ázsiából származó, most már egyre nagyobb mennyiségű műméz jeleni a gondot, és az, hogy Bross Péter szerint az Európai Bizottság nem hajlandó tudomásul venni, hogy a műmézzel nemcsak a magyar gazdák, hanem senki nem tud versenyezni.

„Másfél euróért leszállítva az európai kikötőkbe olyan méznek nevezett édesítőszert árulnak, amiről nagyon-nagyon nehéz megállapítani, hogy nem méz, de a szakma ezt abszolút tudja” – emelte ki az elnök, megemlítve: nemrég fejeztek be egy olyan vizsgálatot, melynek keretében Németország és Olaszország polcairól vásároltak 10-10 üveg mézet.

Ezeket a mézeket nyugat-európai laborba küldték, ahol egy újszerű fehérjevizsgálattal megállapították: a minták harmada nem méz.

Az eredményekről értesítették az Európai Bizottságot, de azt a választ kapták, hogy ezzel az eredménnyel ők nem tudnak mit kezdeni, majd hosszú távon meg fogják oldani a méhészek problémáját.

A műmézről a következőket mondta az elnök: az üzemekben keményítőből – ezt kinyerhetik burgonyából, rizsből, kukoricából és egyéb növényekből – készítenek egyszerű cukrokat tartalmazó folyadékot, amit ellátnak aromákkal, olyan mesterséges enzimekkel, sőt már virágporral is, hogy hasonlítson a mézhez.

Bár az Európai Unió régóta ígéri a szigorúbb szabályozást, nem történik semmi.

„Egy 90 fős bizottság két-három alkalommal online ülésezik egy év során, ami nem szakmai megbeszélés, csak veszekedés. Ez már három éve zajlik, nem lesz eredménye. Ennek a fórumnak a fele mézkereskedőkből áll. Vagyis olyan embereket hívtak meg, hogy tegyék rendbe élelmiszerbiztonsági szempontból a mézet, akik abból milliárdosok, hogy nem méz van a piacon” – hangsúlyozta Bross Péter.

A cikk Varga Mónika interjúja alapján készült.