Az iskolakezdéssel visszaálltak a menetrendek is

Szeptember 1-jén elkezdődött a 2026/2027-es tanév, így sok százezer diáknak ért véget a nyári szünet. Ezzel a menetrendek is visszaállnak a tanítás szerinti időszakra, a Volán-buszok is úgy járnak. Már ismét a tanítási időszakban érvényes, a nyárinál sűrűbb menetrend szerint közlekednek a BKK járatai. Az autózó szülők számára viszont a nyárinál nagyobb közlekedési dugók következnek az utakon...

Az oktatásban óriási változások egyelőre nincsenek, a tanárok visszakapták a sztrájkjogukat.

Az alsó tagozatosoknál változhat az iskolai nap, de nem kötelező jelleggel: életbe lépett az oktatási tárca 14 pontos, „Legyen élmény a tanulás!” című szakmai ajánláscsomagja. Ez alapján van lehetőség, de nem kötelező alsó tagozaton 35 perces tanítási órákat tartani, rugalmasabban elosztani az óraszámokat, korlátozni a házi feladatokat, hosszabb mozgásos szüneteket tartani.

Alkotmánybíróság: már nem Polt Péter az elnök, négyen is távoztak

Szeptember 1-je fordulópont az Alkotmánybíróság életében – írja a Világgazdaság összefoglalója. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása visszaállította az alkotmánybírók 70 éves felső korhatárát. Azoknak az alkotmánybíróknak, akik már betöltötték a hetvenedik életévüket, szeptember 1-jén megszűnik a megbízatásuk.

• Távozott ezzel az Alkotmánybíróság elnöke, Polt Péter korábbi legfőbb ügyész is. Rajta kívül
• Haszonicsné Ádám Mária,
• Juhász Miklós és
• Lomnici Zoltán

is távozott a korhatár miatt. Az átalakulás már nyáron elkezdődött:

• Hende Csaba megbízatása július 19-én szűnt meg az összeférhetetlenségi szabályok miatt.
• Szeptember 1-jétől Czine Ágnes az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, de az ő jelenlegi alkotmánybírói mandátuma is lejár november 15-én.

Az új szabályok szerint a jövőben megválasztott alkotmánybírók mandátuma a korábbi tizenkét év helyett kilenc évre szól, és a testület vezetésének szabályai is változnak. A következő időszakban több új alkotmánybíró megválasztására lesz szükség, és az AB vezetése is újjáalakul.

Vállalkozások: kötelező a nyugtaadás

Szeptember 1-jén elindult a kötelező nyugtaadat-szolgáltatás, de az év végéig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nem bírságol – közölte az adóhatóság.

Keddtől a papíron és számítógéppel kiállított nyugtákról is adatot kell szolgáltatni a NAV-nak; a legegyszerűbb megoldás az e-pénztárgép, amelynek alkalmazásával a nyugta pillanatok alatt elkészül, az adatszolgáltatás és -megőrzés pedig automatikus.

Az adóhatóság szerint érdemes kipróbálni a digitális nyugtaadást annak is, aki eddig papírnyugtát használt, hiszen az alkalmazás okostelefonon működik, használatához nincs szükség külön pénztárgépre, és a nyugtaadatokat sem kell utólag kézzel rögzíteni.

Aki mégis maradna a papírnyugtánál, annak is biztosít egyszerű megoldást a NAV: a nyugtaadatok a Pénztárgép Portál webes felületén kézzel is rögzíthetők, ehhez pedig lépésről lépésre követhető oktatóvideó és részletes tájékoztatás is rendelkezésre áll.

A nagyobb forgalmú vállalkozások gépi kapcsolaton keresztül is teljesíthetik az adatszolgáltatást, a Pénztárgép Portál felületén az adatrögzítés kedden „élesedik”.

Csökkent a vényköteles gyógyszerek áfája, két hét múlva a tűzifáé is

Szeptember 1-jétől áfamentessé váltak a kizárólag orvosi rendelvényre kiadható gyógyszerek, valamint a humán gyógyászati célú magisztrális készítmények.

A fő szabály, hogy a nulla százalékos adómérték kizárólag a receptköteles gyógyszerekre alkalmazható. A vény nélkül is megvásárolható készítmények még akkor sem árusíthatók nulla százalékos áfakulccsal, ha az orvos felírja azokat receptre azért, hogy a tb-támogatással olcsóbbak legyenek.

Van a készítményeknek egy köre, ahol a vénykötelességtől függetlenül is nulla százalék lesz az áfa: a humán gyógyászati célú magisztrális készítményeknél, vagyis azoknál a termékeknél, amelyeket a gyógyszertárban készítenek el receptúra alapján.

A kozmetikai, valamint az állategészségügyi célú magisztrális készítmények továbbra is 27 százalékos áfamérték alá esnek

Nem most, hanem két hét múlva, vagyis szeptember 15-étől 27 százalékról 5 százalékra csökken a tűzifa áfája is.

Vagyonvisszaszerzés: jogilag mától felállt a hivatal

Szeptember 1-jétől hat évre érvényes Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének mandátuma, hasonlóan a hivatal nyomozati elnökhelyettese, Tasnády Katalin mandátuma is.

A közpénzügyi, a vádemelésért felelős, valamint a fellebbviteli elnökhelyettesi posztokra a pályázatokat érvénytelenné nyilvánították.

A hivatal feladatait a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodással összefüggő ügyek feltárása, a közvagyon védelme, a bűncselekményből származó vagy azzal összefüggésben a közvagyon köréből kikerült vagyon felkutatása, azonosítása, biztosítása, értékének megóvása és visszaszerzése érdekében látja el.

A hivatal egyebek mellett keresetet indíthat, más szerv eljárását kezdeményezheti, hatósági eljárásokkal, közigazgatási perekkel és a büntetőeljárással összefüggésben is vannak jogkörei.

A hivatal fel fogja tárni az állami közbeszerzések rendszerét, a koncessziós szerződéseket, az alapítványokba kiszervezett közvagyont, az állami beruházások túlárazásait, az uniós forrásokkal való visszaéléseket, a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődő pénzügyi konstrukciókat, a tao-rendszer pénzmozgásait, a magántőkealapok, az offshore hátterű konstrukciók szerepét, valamint minden olyan ügyletet, amelyeknél felmerül a közvagyon sérelmének, a hivatali visszaélésnek, a hűtlen kezelésnek, a pénzmosásnak, a költségvetési csalásnak vagy a vagyonkimentésnek a gyanúja.

Újra járnak a vonatok Miskolc és Tiszaújváros között

Szeptember 1-jétől három év után újraindult a személyszállítás a Miskolc–Tiszaújváros vasútvonalon.

Naponta tíz pár S889-es személyvonat közlekedik, az alapmenetrend kétórás ütemű, amelyet a reggeli és délutáni csúcsban további, elsősorban a munkába és iskolába járók igényeihez igazított vonatok egészítenek ki. A menetidő 33-38 perc.