Jelenleg 100 dollár körüli szinten áll az olaj hordónkénti ára, és további jelentős emelkedés is elképzelhető Pletser Tamás, az Erste Bank olaj-, és gázpiaci elemzője szerint. A szakember az InfoRádióban elmondta: a kereslet jelenleg meghaladja a kínálatot, és az előrejelzések szerint ez a teljes évet jellemezni fogja, ezért van tere a további emelkedésnek is.
"Egyes elemzőcégek, illetve egyes piaci szereplők 100-120 dollár körüli árakra számítanak a nyár folyamán, ennek van realitása. Egyrészt nem hiszem, hogy a konfliktus gyorsan megoldódna: tulajdonképpen azzal a lépéssel, hogy Vlagyimir Putyin bevonult Luhanszk és Donyeck megyébe, a konfliktus inkább el fog húzódni, akár évekig is tarthat. Ha megoldódna a kérdés, az csökkentené a kőolaj árát a már említett mértékkel, de én inkább a helyzet eszkalálódására, súlyosbodására számítok" – festette fel a várható jövőt az elemző.
A közeljövőben tehát magas kőolajárszinttel kell számolni, a kérdés csak az, milyen nyugati ellenlépések történnek. Pletser Tamás szerint felmerült, hogy
kizárják Oroszországot az úgynevezett Swift rendszerből.
"Ez lényegében ellehetetlenítené az Oroszországgal való elszámolást, ami nagy mértékben érintené az orosz nyersanyagexportot. Tekintettel arra, hogy Oroszország rendkívül fontos szereplő a világ olajpiacán, illetve az európai gázpiacon is, ezt a lépést nem fogják végül megtenni a nyugati nagyhatalmak. Ha mégis bekövetkezne, az komolyabb mértékben emelné ezeknek a nyersanyagoknak az árát" – vélekedik Pletser Tamás.
Ha bekövetkezne a kizárás, az igazán nagy csapást jelentetne Oroszországnak, de az elemző szerint a helyzet realitása, különösen az európai gázellátás biztonsága miatt nem történik majd meg.
"Európa gyakorlatilag nem tud meglenni orosz gáz nélkül,
drasztikus GDP-zuhanást és jelentős fogyasztási korlátozásokat jelentene a lépés még akkor is, ha Európa minden alternatív lehetőséget megragadna, tehát cseppfolyósított gázt szállítana be, újraindítaná az atomerőműveket vagy a szénerőműveket" – mondta el az elemző.
Jelenleg hazánkban és Európában is alacsony a földgáztározók töltöttsége, de a szakember szerint ha nem zárják ki Oroszországot a Swift rendszerből, akkor teljesíteni fogja a szerződéses szállításokat ezekbe a tározókba.
A németek léptek
Idő közben Olaf Scholz német kancellár Berlinben bejelentette, hogy a német szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, válaszul arra, hogy Oroszország a nemzetközi jog súlyos megsértésével elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét.
Az Erste Bank olaj-, és gázpiaci elemzője a hírre reagálva elmondta: a döntés hosszabb távon azt eredményezheti, hogy az oroszok nem hajtanak végre bizonyos beruházásokat, így 2025-ben kisebb gázkínálat lesz Oroszország részéről Európa felé.
Érdekességként Pletser Tamás megemlítette, Oroszország számított arra, hogy az idei év második felében már aktívan használhatja a vezetéket, amely már most is fel van töltve földgázzal, német irányba bármikor mehetne is.
Ha az orosz gáztöbblet nem jön, norvég és algériai forrásokból és "sajátból" kell megoldani a helyzetet.
Pletser Tamás szerint ez a német reakció a hosszú távú orosz hozzáállást is befolyásolhatja Németországhoz.
Kemény válasz Moszkvából
A német bejelentésre rögtön reagált Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, volt orosz elnök.
"Nos, üdv a szép új világban, amelyben az európaiak nagyon hamar 2 ezer eurót fognak fizetni ezer köbméter gázért" - írta.
German Chancellor Olaf Scholz has issued an order to halt the process of certifying the Nord Stream 2 gas pipeline. Well. Welcome to the brave new world where Europeans are very soon going to pay €2.000 for 1.000 cubic meters of natural gas!
— Dmitry Medvedev (@MedvedevRussiaE) February 22, 2022
