Infostart.hu
eur:
374.1
usd:
340.22
bux:
138978.26
2026. november 20. péntek Jolán
Aerial view of beach with stones and rocks, alone boat in adriatic sea at sunset in summer. Top view of yacht in transparent blue water. Travel in Croatia. Nature background. Landscape with ocean
Nyitókép: den-belitsky/Getty Images

Furcsa tengeri lények terjednek az Adriában – a kutatók már keresik őket

Horvát és olasz kutatók új megfigyelő- és korai előrejelző rendszert fejlesztenek az Adriai-tengerbe behurcolt idegenhonos fajok terjedésének nyomon követésére. Az ALIENA projekt célja, hogy feltérképezze, hol jelennek meg ezek az élőlények, mekkora a populációjuk, és milyen ütemben terjednek – közölte a Croatia Week.

Az idegenhonos fajok többnyire emberi tevékenység révén kerülnek az Adriába, például a teherhajók ballasztvizével vagy a hajótestekre tapadva. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: attól, hogy egy faj új területen jelenik meg, még nem feltétlenül válik invazívvá – idézi a Portfolio.

A veszély akkor jelentkezik, ha egy betelepült faj tartósan megtelepszik, gyorsan terjed, és károsítja az őshonos élővilágot vagy a helyi gazdasági tevékenységeket.

Az egyik kiemelten vizsgált faj az Atlanti-óceán nyugati részéről származó amerikai bordásmedúza, amely mára az Adriában is elterjedt. A valódi medúzáktól eltérően ez az átlátszó testű állat csillósorok segítségével mozog, és zooplanktonnal táplálkozik. Nagyobb egyedszám esetén jelentős nyomást gyakorolhat a táplálékkészletekre, ami az Adria halászata szempontjából fontos kisméretű halfajokat is veszélyeztetheti.

Az ALIENA a terepi megfigyeléseket számítógépes modellezéssel egészíti ki. A kutatók így azt is vizsgálják, milyen környezeti feltételek kedveznek az egyes fajok terjedésének. Az előrejelző rendszer első változata már elkészült, tesztelése pedig négy adriai mintaterületen gyűjtött adatokkal zajlik.

A kutatók molekuláris biológiai módszereket is alkalmaznak, hogy azonosítsák azokat a szervezeteket, amelyek kis méretük, alacsony egyedszámuk vagy az őshonos fajokhoz való hasonlóságuk miatt hagyományos módszerekkel nehezen felismerhetők.

A terjedési útvonalak feltérképezése szintén fontos része a kutatásnak. Daniela Marić Pfannkuchen, a rovinji Tengerkutató Központ munkatársa szerint minden új észlelés egy újabb pontot jelent a fajok terjedési térképén. Így azt is meg lehet figyelni, hogy a déli Adriában megjelenő fajok évről évre észak felé terjednek-e. A ballasztvízzel behurcolt fajok esetében azonban más lehet a helyzet, hiszen ezek közvetlenül a kikötőkben is megtelepedhetnek.

A kutatásba a lakosság is bekapcsolódhat. A Crafting the Sea alkalmazáson keresztül bárki feltöltheti szokatlan tengeri élőlényekről készült fotóit, a megfigyelés pontos helyének és időpontjának megadásával. Ezzel a lakossági észlelések is hozzájárulhatnak az inváziós fajok terjedésének feltérképezéséhez.

Címlapról ajánljuk
A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
A 25. órában vagyunk, a tétlenség nem opció

A 25. órában vagyunk, a tétlenség nem opció

Csökken a vállalatok jövedelmezősége, nő a tárgyi eszközök sérülésének kockázata, és egyre gyakoribbak az ellátási láncokat, az infrastruktúrát és a társadalom működését érintő zavarok. A természeti rendszerek egyensúlyának megbomlása egyre súlyosabb következményekkel jár az üzleti életben. A 25. órában vagyunk, azonnal és közösen kell cselekedni egyszerre több területen - erről szólt a BCSDH 2026. november 19-én tartott üzleti ebédje, amelynek fókuszában a klímareziliencia állt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×